Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

80 s a legelő jogi természetével birnak. Minek folytán azokra is a fentebbi eljárás az irányadó. 3. A legelőben való részesedés arányát 1832/6. évi V. t.-cz. 1. §-a által hatályban tartott bánsági úrbér határozza meg akkép, hogy minden egész úrbéri telek után 3 hold, minden fél úrbéri telek után 2 hold, minden negyed és nyolczad telek után pedig 1—1 hold úrbéri legelő esik. Ez a minimalis terület, mert ha bonifikáltatott a legelő, vagyis a törvényes járandóságnál több osztatott ki, a részesülés mértéke is nagyobb. 4. A Soósd községre is irányadóul szolgáló bánsági úrbér (urbárium banaticum) szerint legelő csakis a kültelek után jár. A beltelkek legelőilletménynyel nem láttattak el. Innen van az, hogy a kik csak zsellértelkeket kaptak, részükre legelő nem osztatott ki. („Ein Haussler bes-itzt nur 1 Haus- und Gartengrund (beltelek) hat folglich keinen Antheil an der gemeinschahlichen Huttung." (Urb. banaticum.). A kinek tehát a legelő felosztásakor csak beltelke van, legyen az akár úrbéri, akár zsellérbeltelek, a közös legelőből mit sem igényelhet. 5. A ki úrbéri külsőségét a nélkül adta el, hogy legelőjutalékát kifejezétten fenntartotta volna, nem bir igénynyel a legelőre nézve, mert a legelő a külsőségnek egyik alkatrésze (nem kiegészitő része, mint a többi vármegyékben), tehát a külsőséggel az is eladottnak tekintendő. 6. A ki akár egy, akár több birtokostól holdanként úrbéri külsőséget (szántót vagy kaszálót) vásárolt, megszerezte a vett külsőségek után aránylag eső legelőjutalékokat is. A kiszámításnál azt kell vizsgálni, hogy a vett 1 hold, 2 hold stb. mily úrbéri telekből származik. P. o. A. vett X.-nek egész telkéből 1 holdat. Jár neki ezután az egész úrbéri telek után eső 3 hold legelőből 1/30-ad rész; mert a bánsági úrbér szerint egy egész úrbéri telek külsősége (szántó, kaszáló) 30 hold, tehát a vett 1 hold ennek 1/30-ad része és igy az egész úrbéri telek után járó 3 hold legelőből is 1/30-ad részt szerzett meg. Zsiros Kálmán, kir. Ítélőtáblai biró. A VI. kérdésre. A tjkvekbe közös tulajdonul bevezetett, de tényleg felosztott ingatlanoknak tkvi elkü lönitéséről a betétszerkesziő bizottságok által az 1891 : XVI. t.-cz. 18. §. b) pontja alapján felvett jegyzőkönyvek az illeték-jegyzékbe semmi esetre sem vezeteodők be, mert itt jogszerzésről szó sem lehet. Nem lehet azonban ugyanezt állitani a téves telekkönyvezés kiigazításáról, illetve helyesbítéséről felvett jegyzőkönyvek tekintetében is. Igaz ugyan, hogy a betétszerkesztési utasítás 145. §-a az ily jegyzőkönyveket nem emliti s csupán a T. 15—18. és a N. 5., 6., 8., 11., 12. §-ain alapuló tulajdonjogi bejegyzések czéljából felvett jegyzőkönyveket rendeli az illeték-jegyzékbe felvenni, azonban nézetünk szerint a N. 7. és a II. N. 18. §-ának a) pontja csak elnézésből maradhatott ki az utasítás 145. §-ának szövegéből; mert a bélyeg- és illetéktörvény 16. télel A. b) pontja értelmében a telekkönyvekbe való bejegyzések csak akkor illetékmentesek, ha az azok alapjául szolgáló jogügylet vagy szerzési czim az élők közötti vagy haláleseti vagyonátruházásokra meghatározott illeték alá esik, ellenkező esetben (mint a tkvi kiigazításoknál is) a tkvi bejegyzésekért l9/io% fizetendő; mert a pénzügyi közigazgatási bíróságnak 22. 181—84. számú elvi jelentő-