Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 12. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és a telek jegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről. 5. r.

331 H a t á r o z a t: Ingatlan tulajdona vagy birtoka, ugy ezzel egyidejűleg elvont haszna iránt folyamatba tett perben az elvont haszon fejében megítélt pénzösszeg és a perköltség erejéig a biztosítási végrehajtás, ha egyébként erre nézve az 1881. évi LX. t.-cz. 224. §-ában irott egyéb feltételek fenforognak is, el nem rendelhető. [ n d o k o k : Az 1881 : LX. törvényczikk 223. és 224. §-ainak kiindulási pontját, a mint az az ezen törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat indokolásából kitűnik, az 1868 : LIV. t.-cz. 3-8. §-a képezi, melyben ugy a 223., mint a 224. §-oknak megfelelő rendelkezések együttesen foglaltatnak, ebből kifolyólag a jelenleg érvényben levő 1881 : LX. t.-cz. 223. és 224. §-ainak í-endelkezései is egymással kapcsolatban értelmezendők. Az 1881 : LX. t.-ez. 223. §-a és vele kapcsolatosan a 224. §. is oly készpénzbeli követelésről rendelkezik, mely a keresetnek önállóan képezi tárgyát. A mikor tehát a kereset főtárgyát ingatlan tulajdona vagy birtoka képezi, ha esetleg azzal kapcsolatban az elvont haszon is követeltetik, ezen haszon készpénzbeli egyenértéke nem eshetik az idézett LX. t.-ez. 223. és 224. §-aiban emiitett készpénzbeli követelések fogalma alá, mivel az ily elvont haszon csak járulékos természetű, a pernek jellegét pedig a kereset önálló főtárgya határozza meg. De továbbá, a midőn a törvény az 1881 : LX. t.-cz. 237. ij-ának b) pontja szerint az ingatlanok biztosításának módját a zárlat alkalmazásával szabályozván, nem intézkedett arról, hogy az esetleges elvont haszon pénzbeli egyenértéke mi módon biztosittassék, jóllehet egyébként a biztositás minden neme és módjáról a felmerülhető körülmények szerint kimerítő és részletes szabályokat állapított meg, ebből a körülményből azt kell következtetni, hogy az ily járulék-természetű pénzbeli követelések külön biztosításáról, a mennyiben lejártak, azért nem rendelkezett, mert azt megengedni nem czélozta, a lejárandó haszonvételekre nézve pedig a zárgondnoki kezelés amúgy is elegendő biztosítást nyújt. A törvényhozás ebbeli czélzatát megerősíti az a körülmény is, hogy az ingatlan iránti perek túlnyomó nagy számánál, a mint az az évi ügyforgalomból tudva van, az elvont haszon czimen követelhető összeír arányban sem állana a biztosítási végrehajtással járó költségekkel. Kelt Budapesten, a kir. curia polgári szakosztályainak 1896; évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1897. évi január hó 5-én tartott teljes ülésben.