Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 11. szám

2(.»3 8. §. A G. §. 2. pontjának esetében általában, az 1. pont esetében pedig, ha a birtokrendezési térkép nem volt előkeríthető : a telekkönyvi térkép tervezetének készítésével megbízott közeg a helyszínén, az 5. §. általános szabályának szem előtt tartásával, a következő különös szabályok szerint köteles eljárni. 1. A telekjegyzőkönyvekben előforduló minden dűlőről kiüön iven külön rajz (dülőrajz) készítendő. 2. A rajzokhoz a dűlők alakjának és a birtokrészletek egymás irányában való fekvésének helyes feltüntetése végett a község birtokában netalán levő térképeket, főleg az úgynevezett kataszteri birtok vázlatokat segédeszközödül lehetőleg fel kell használni. 3. Minthogy a tkvi térkép czélja csak az. hogy a telekjegyzőkönyvekben bejegyzett fekvőségek azonossága, a helyrajzi fekvés, a természetes ismertető jelek s a határok kitüntetése által meg legyen állapitható: a térkép készítésénél az ingatlanok térmértékére csak annyiban kell tekintettel lenni, hogy szembeötlően nagyobb vagy kisebb területek egyegy dülőrajzban is nagyobb vagy kisebb alakban vétessenek fel. 4. Minden dülőrajz két példányban készítendő; az egyik a helyszínelés közben állíttatik össze és irónnal is rajzolható; a másik ennek alapul vétele mellett alkalmas rajzpapiroson, tussal vagy jó tintával készül, javítás és vakarás nélkül. 5. A dülőrajz elkészítése legczélszerübben oly módon történik, hogy a kiküldött előbb megrajzolja a dűlő körvonalait, azután a birtokosok közbenjöttével megállapítja, hogy a dülő mily végén kezdődik a birtokrészletek számozása és a dülő természetes határai között minő sorrendben következnek a birtokrészletek egymásután. 0. Az egyes ingatlanokat helyrajzi fekvésük és természetes alakjuk szerint a delejtű használatával a helyszínén kell felvenni, ha csak ezt feleslegessé nem teszi az a körülmény, hogy az egész határról vagy az illető dűlőről megbízható térkép létezik (2. pont). Az egyes ingatlanok ábráiba a megállapított helyrajzi számokat azonnal be kell írni. 7. A határdombokat, hidakat és általában az olyan állandó pontokat, melyek az ingatlanok fekvésének könnyeim megállapítására szolgálnak, a rajzban fel kell tüntetni. Úgyszintén fel kell tüntetni az utakat, a folyó és állóvizeket és más olyan részleteket, a melyek a telekjegyzőkönyvekben felvéve nincsenek; még pedig lehetőleg helyi elnevezésük beírásával (pl; „ország-út Hatvan felé", „Csele patak", „csíkos tó"). S. Minden egyes dülő tiszta rajzához (4. pont) egyenlő nagyságú egész iv papirost kell használni. Ha erre a dülő rajzra rá nem fér, ezt alkalmas helyen meg kell szakítani és más iven. jól felismerhető összekötő jelek alkalmazásával folytatni. 9. A mikor valamely dülő telekkönyvi térképének csak egy része pótlandó, ezt lehetőleg az eredeti térképszelvényen kell foganatosítani. A mikor pedig valamely területet csak egészben, az abban foglalt egyes birtokrészletek feltüntetése nélkül vettek fei (1. §. 3. pont): a birtokrészleteket ugyancsak lehetőleg a dülő rajzának keretében kell bejegyezni, és külön dülőrajzot csak abban az esetben kell késziteni.