Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet

96 DOBOSSY LÁSZLÓ Emberanyagunk hát elsőrendűnek tekinthető : a népek minőségi versenyében méltó helyre érdemesült. Pedig külső tényezők, politikai vagy érzelmi szempontok nem segítették érvényesülését : a magyar embert Franciaországban idegen környezet, ellenséges hangulat fogadták. Nem néztek rá politikai rokonszenvvel, mint a szlávokra s nem láttak benne távoli rokont, mint a latinokban ; a francia kisember még most is kétkedve hallja, hogy nem vagyunk germán törzs, az osztrákoknak valamiféle mellékhajtása. E kezdeti bizalmatlanságot csak példás munkával foszlathatták szét magyarjaink. Meg is tették oly sikerrel, hogy 1939— 40-ben, a háború alatt is meghagyták őket a repülőgép-gyárakban, tehát olyan üzemekben, ahonnan pedig az idegeneket eltávolították. A munkájuk minősége adott nekik jogcímet a maradásra ; s bizonnyal nemcsak szakképzettségük biztosította e minőséget, hanem népünk általánosabb lelki habitusának az érvényesülése. Bonyolult helyzetekben is egyénien — bár megfontoltan — cselekszik a magyar. Nem a megszokottság, hanem a viszonyok alakítják viselkedését és szabják meg elhatározásait ; készen kapott hiedelmek nincsenek számára. Szereti újra felfedezni a meglévő világot. A lehetetlent nem ismeri. Kedveli a nehéz helyzeteket, melyekben a lélek befelé fordultan feszül a cselekvés felé. A kalandozás kedve lobogva él benne ; keresi a nehéz munkát, a megpróbáltatásé. Semper in malis major resurrexit. A vihar elől nem bújik el, nem ijed meg : «begyüri a süveg tetejét» és megy tovább vagy állva várja a zápor végét. A munka azonban egy percre sem hagyja el kezét vagy eszét. Még szeretik is a veszélyt: belül izzik a lélek, áthevíti a gémberedő testet. — Találkoztam külföldi magyarokkal, kik különös előszeretettel, idézik mult vagy jelen balsorsukat, mintha a közlés folytán megszabadulnának tőle vagy erőt merítenének legyűrésére. Bizonyára ez a lelki berendezettség az, ami a külföldi magyarokat leginkább képesíti az eredményes versenyre.1 1 1940 végzetes nyarán följegyeztem néhány esetet, melyek jellemzően példázzák a magyar ember eredendő életrevalóságát. Gyári munkásról szól az egyik, ki parancsra indult ClermontFerrand-ba, kerékpáron, feleségével és két gyermekével. Térképekkel