Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)
1944 / 1-3. szám - Külföldi magyarok. Társadalom-lélektani kísérlet
KÜLFÖLDI MAGYAROK 83 csak tömegeket visszanyernünk, embereket kell hódítanunk, tapasztalt, müveit egyéneket, kik hasznosan gazdagíthatják nemzeti állományunkat. A lélekszám is fontos — elemien fontos —, de mit ér a lélek tartalom nélkül, mit ér a szám lélek nélkül? Quid leges sine moribus? A politikai-gazdasági, valamint a szellemi szempontoknak viszonos harmóniában kell lenniök, csak így tömörülhetnek szilárd egységbe. Végső fokon a nemzeti érdek s az egyéni érdek összhangja ez. Politikailag a külföldi magyarok megtartása és hazavezetése azért fontos, mert a nemzetiségek beolvadásának vége van. Németek és szlávok eltávolodtak tőlünk, ha területileg nem is, vagy csak ideiglenesen, lélekben körülbelül tartósan. A német faji gondolat végletesen felfokozta az elhúzó erőket. Minden magyarra szükség van hát, kiváltképpen azokra, kik oly üdvösen befolyásolhatják társadalmi fejlődésünket, mint a ma még idegenben élők. Társadalmilag ugyanis a hazatérő külföldiek hasznos eleme lehetnének az esedékes és szükségképpen kialakuló egészséges magyar középosztálynak. Idegen környezetben éltek, igényeik növekedtek, látókörük tágult, életszintjük emelkedett, műveltségük mélyült. Nyelveket tudnak, országokat láttak, szokásokat ismernek, munkamódokat figyelhettek, ízlésük finomult (persze nem föltétlenül a külföldi ízlés és műveltség meg életszínvonal hatása alatt, hanem á magyarnak és az idegennek vegyülése folytán, az összehasonlítás és mérlegelés eredményéül). Akik munkásokként meg földmívelőkként hagyták el hazánkat, most polgárokként térnének vissza. E társadalmi emelkedés teszi bonyolulttá a hazavándorlás kérdését, sőt már a gondozás szervezését is. A váratlanul beérkezettek érzékenységével és büszkeségével ügyelnek minden szóra, minden mozdulatra ; kényesek, sértődök. Amire legtöbb keserűséggel gondolnak elmúlt életükből, az a hazai kiélezett társadalmi különbségek számtalan tünete : címek, viselkedés, atmoszféra ! Indulattal idézett emlékeik szintén a kasztszellemet szidják, mely eltorzítja modorukat s érintkezésük formáit. Panaszolják, hogy otthon nem vették emberszámba őket. Beszéltem többekkel, kiket harmincnyolcban csak az tartott vissza a hazatéréstől, hogy megint nem becsülnék meg emberi 6*