Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - A fővárosi gyermekek népiskolából való kiemelkedésének szociális tényezői

76 JANKOVITS MIKLÓS és egy kedvező csoportba fogjuk össze a sok részlezetö adatot, s egyelőre a továbbtanulást gátló tényezők sorrendjét próbáljuk megállapítani a kedvezőtlen csoportok továbbtanulóinak %-os aránya alapján, akkor a következő összeállítást kapjuk : 2 szobásnál kisebb lakásban lakó gyermekek közül továbbtanul 64-4% 200 pengőnél kevesebb jövedelmű család gyermekei közül továbbtanul 59*2% 4 és többgyermekes család gyermekei közül továbbtanul 43'9% népiskolai 6 osztályt vagy kevesebbet járt apák gyermekei közül továbbtanul 62-4% rossz tanulmányi előmenetelű tanulók közül továbbtanul 48-4% Ezek alapján — bár még mindig fenntartással — bátrabban következtethetünk. Úgy látszik, hogy a továbbtanulást leginkább a sok gyermek gátolja, mert a 4 és többgyermekes családokban csak 43-9% a továbbtanuló. A sok gyermek ezek szerint még Budapesten is akkora akadályt gördít a taníttatás elé, hogy ez a tényező vezet. Ismételjük ezért, hogy a sokgyermekes családok egj'ébként tehetséges gyermekeinek felkarolását a továbbtanulás érdekében a fővárosban is fokozni kell. Megnyugtató, hogy a továbbtanulás akadályaként sorrendben ezután az elégtelen és elégséges tanulmányi előmenetel következik. A rossz tanulók közül 48-4% juthat tovább, ami egyébként nem kívánatos. Csupán az örvendetes, hogy mint szűrőberendezés megelőzi a többi, inkább anyagi természetű tényezőt. Azt mondhatjuk még tovább, hogy a 200 pengőnél kevesebb jövedelem nagyobb akadálya a továbbtanulás lehetőségének, mint az édesapa alacsony iskolai végzettsége. Legkisebb súllyal a kis lakás esik a latba, amit — mint már említettem — a mai idők nem egészen normális lakásviszonyai is magyarázhatnak. A népiskolából való kiemelkedést elősegítő tényezők sorrendjét a kedvezőknek minősített csoportok továbbtanulóinak %-ából próbáljuk némiképen megállapítani. Az összeállítás szerint