Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom

46 BIBÓ ISTVÁN hez kapcsolódnék, hanem itt is inkább a XVIII—XIX. század fordulóját, s egyáltalán országonként a modern iparosodás beköszöntését tekinthetjük döntő cezúrának, melynek során a lokális egységek mind fokozódó mértékben atomizálódnak s minden nemzetgazdasági és a közigazgatási cselekvés a nagy számok törvényének erejénél fogva integrálódik az egész gazdasági és igazgatási egység számára jelentős ténnyé. Ennek megfelelően az állami igazgatásban is ebben az időben jelennek meg azok a jelenségek, melyek — ellentétben az előző korszak, mondhatnánk úgy is, kedélyes szellemével — a közigazgatásból, főleg annak gazdasági vonatkozásaiban igyekeznek egy precíz és kalkulálható apparátust csinálni. A vasútépítést megszervező, kereskedelmi és váltójogot létesítő, telekkönyvet és adókatasztert berendező és—utoljára, de nem utolsó sorban — megbízható bíráskodást és bírói végrehajtást fenntartó államszervezettel jelenik meg a szó ilyen értelmében vett eredményesség.1 Ismét egy olyan fejlődés, mely a jogszerűség, a jogállam irányában való fejlődéssel nagymértékben párhuzamos. Semmi kétség, hogy szélességben és intenzitásban a posztindusztriális-etatista, — mondhatjuk nyugodtan : szocialista — fejlődés óriási mértékű kiszélesedését és intenzívvé válását jelentette a modern értelemben eredményes közigazgatás társadalmi feladatainak és hatásainak. A legkevésbbé sincs szándékunkban ennek a változásnak és kiterjedésnek a jelentőségét alábecsülni. Az angolszász országokban különösen jelentős ez a változás azért, mert ott az előző, laisser fairé liberális korszak feladataiban a közigazgatásnak egészen másodrendű szerepe volt.2 A kontinensen pedig jelentős volt ez a változás azért, mert a közigazgatás mindennemű nem szakszerű és nem szolgálatszerű működése a közigazgatás területének kiterjedésével s a tömegtársadalmi összefüggések intenzívebbé válásával még sokkal gyorsabban és láthatóbban meghozza a maga káros következményeit. Lényeges az is, hogy a gazdaság területére mind 1 V. ö. a magyar közigazgatás racionalizálásának 1871. évi szükségleteiről szóló érdekes idézetet Szontaghnál: A közigazgatás racionalizálása'jogelméleti lényege szerint. Miskolc. 1937. 6—7. o. 2 Magyary Zoltán : A közigazgatástudomány nemzetközi irányai. (Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. Szeríc. Mártonffy Károly. Budapest. 1941. 342—355. o.) 343. o.