Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Polaritás a francia jellemképben

POLARITÁS A FRANCIA JELLEMKÉPBEN 43 tetett erős megnyilvánulásai talán elegendők lesznek arra, hogy az ezen a téren kicsattanó polaritás szemléletessé váljék. Két látszólagosan ellentétes tulajdonságról van itt nyilvánvalóan szó, melyek még sem ütköznek össze egymással, sem nem lépnek szoros értelemben vett kompromisszumba, hanem mindkettő maradék nélkül érvényesül és közös munkájuk mégis teljes egész. így van ez a többi előbb felsorolt látszólagos ellentétpárnál is. Ott is ugyanazt a szintézist láthatjuk. A felsorolt ellentétpárok bármelyik tagja egy már kész erkölcsi középút. Természetesen ez a középút nem úgy jön létre, hogy a két erkölcsileg helytelen végletből kiindulva keressük a középet, hanem a középutat ezektől függetlenül kell megtalálnunk és csak a középút fényénél lehet megkeresni a két helytelen végletet. Úgy kell itt felfogni a dolgot, hogy a harcias jellem pl. középút a gyávaság és a vakmerőség között. A harcias szellem vagy általánosabb kifejezéssel: bátorság azonban középút marad akkor is, ha hihetetlenül felfokozott méreteket ér el. Az arany vitézségi érem tulajdonosai a legszorosabb értelemben vett középutat választották. Ha most már két üyen nagy intenzitást elérő középút találkozik, melyek lélektanilag ellentétes előjeleket mutatnak fel, akkor ezen eredeti tisztaságukban megmaradva harmonikusan kiegészítik egymást és egy lélektani szintézist hoznak létre, mely a két készenlevő középutat összeilleszti, mint pl. a bátorság és a gyöngédség középút ját és így a jellemképbe színességét, mozgalmasságot és dinamizmust visz bele. Ez a szintézis, mely értekezésünk tulajdonképeni tárgya és amelynek feladata, hogy a középutakat még tisztábbá és tökéletesebbé tegye azzal, hogy azokat egyszerre és egyidőben alkalmazza. A harci készségben bizonyos szempontból benne kell lennie a gyöngédségnek is és fordítva; legfeljebb egyszer egyik, másszormásik domborodik ki erősebben. De így van ez a többi látszólag ellentétes középútnál is: egyik a másikat kölcsönösen magábazárja, mert pl. a harci készségben szükséges, hogy az ellenséggel szemben is benne legyen egy bizonyos gyöngédség, a rációban alázat stb. Hogy a francia jellemkép a harmonikus kiegészülést sokféleképen meg tudta valósítani, azt a fenti szegényes leírás is