Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Vita a tanyakérdésről

FIGYELŐ 95 csakis lokálisan, 4—5, kivételesen és maximálisan 10 km távolságból történhetik. Ezek mellett a tanyakérdésnél mellékes dolog az, hogy a tanyarendszernek mi a múltja, mikor keletkezett, a török pusztítás után, vagy már előbb is fennállott-e? Erdeivel ellentétben ezt a kérdést sem tartom még res iudicatanak. Nem fontos az sem, hogy a tanyarendszer gazdaságilag hogyan értékelhető — ezzel a szemponttal könyvismertetésemben egyébként is csak mellékesen foglalkoztam, mert a mezőgazdaság nem szakmám — hisz minél jobban fejlődik gazdaságilag a tanya, annál nagyobb az igénye és szükséglete minden téren az igazgatással szemben. Erdei nyomatékosan védekezik az ellen, hogy megoldási javaslatai nagygazda érdekeket szolgálnak. Ezt most is állítom, mert a közfeladatoknak helyben való kielégítését nem tartja fontosnak éppen úgy, mint azok a paraszt-feudális s bentlakó uralkodó elemek, amelyeknek minden a tanya érdekeit helyben szolgáló intézménytől való elzárkózását mindkét minisztériumban való működésem alkalmával bőven volt alkalmam tapasztalni. Azt azonban nem állítottam, hogy Erdei a nagygazda érdekeket akarta szolgálni, sőt magamban mindig csodálkoztam, hogy ő, akinek politikai felfogását ismertem, hogyan tud e téren a tanyai kisemberellenes nagygazdákkal egy úton haladni. Erdei a tanyakérdés rendezésére vonatkozó tervekben «vezetői — uralkodói érdek»-et lát — éspedig nem szívesen. Ez azonban politikai kérdés s politikával nem foglalkozom. A kormányzat a tanyakérdés megoldásával kapcsolatban már állást foglalt. A földmívelésügyi minisztérium telepítési akciójában mindenütt zárt telepeket létesít s nem engedélyezi a szétszórt tanyai települést az Alföldön sem, sőt arra törekszik, hogy a meglevő, de gyéren települt tanyaközpontokat hozzátelepítéssel megerősítse. A belügyminiszter most terjesztette a törvényhozás elé tanyai törvényjavaslatát, amely a tanyai községeket és városokat tanyai szabályrendeletek alkotására kötelezi. Fontos része a javaslatnak, amely lehetővé teszi az újabb tanyai települések megakadályozását a saját földön való házépítés megtiltásával s a házhelyeknek egyes tanyaközpontokon való létesítésére kisajátítási jog biztosításával. Mindez annak a felismerésére mutat, hogy a tanyarendszer további korlátlan terjeszkedése nem kívánatos s az államhatalom anélkül, hogy a tanyák megszüntetésének és falvasításának ma már keresztülvihetetlen délibábját űzné, — amivel csakugyan joggal tenné ki magát az Erdei emlegette értetlen