Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - Erdei Ferenc: Magyar Tanyák. Budapest: Athenaeum, 1942 [könyvismertetés]

590 KÖNYVISMERTETÉSEK csakugyan gazdasági és kulturális empóriuma, mint ahogy Szombathely vagy Kaposvár — a helyi közigazgatástól eltekintve — van olyan élénk kapcsolatban környező falvaival, mint Hódmezővásárhely a maga tanyáival. Ha pedig valamely község távoli tanyavidéke közlekedésileg és gazdaságilag más központ felé gravitál, fennálló közigazgatási kapcsolata csak súlyos nyűg számára s az időnkinti kényszerű bejárás az anyaközségnek se jelent sok előnyt. Az anyaközségtől távoleső tanyákon, mint Erdei művéből is kiviláglik, egyre kevesebb a tartozéktanya s a lakosság a bentről támasztott minden akadékodás ellenére is, az élet kényszere folytán kialakítja a maga központjait, amelyet most már a belátóbb városok is kezdenek támogatni, sőt zárt telepek létesítésévei erősíteni (Szeged 3, Kecskemét, Hódmezővásárhely 2—2 közigazgatási kirendeltséget létesített, Szabadka most szervez négyet). Nagy távolságban a kétlaki élet, két lakás, háztartás fenntartása egyáltalában nem gazdaságos, kényelmetlen és időtrabló, azért fogy az ilyen tanyák száma. S miért is lenne a módosabb gazda is kétlaki (nem szólva a szegényebbről, akinél ez pénzügyi szempontból is lehetetlen), mikor 2—3000 tanyai lakos már olyan központot vagy önálló községet tarthat fenn, ahol — főleg az önálló községben — a maga erejéből, a saját céljaira fordított köz jövedelmekből meg tudja teremteni mindazt (közigazgatás, templom, iskola, posta, piac, társaskör, rádió, a nagyobb helyeken, vagy 2—3 szomszédos község vagy központ együtt még orvost, gyógyszertárt, állatorvost, sőt mozit is), amire neki szüksége van s aminél sokkal többet a kisebb mezővárosokban se talál ; ami pedig még ezenfelül hiányzik (nagyobb üzletek, piac), azt a városban ezentúl is éppen abban a mértékben élvezheti, mint eddig, aminthogy nincsenek a Szeged, Kecskemét nyújtotta előnyöktől elzárva az odagravitáló, de a városhoz nem tartozó községek sem. Nagyon jellemző, amit Erdei a szegedi Alsótanyáról előbbi s mostani művében mond. A Magyar Városban azt írta, hogy hiába a központ, a szegedi tanyalakó öregkorára csak a városba megy ; most megállapítja, hogy a tanyaiak öreg korukban a mindenféle intézménnyel és szórakozási lehetőséggel ellátott (az Alsóközpontot még színtársulatok is felkeresik, lapja is jelenik meg) Alsótanyára húzódnak be. Helyszíni tapasztalataink alapján számos példát hozhatunk fel annak igazolására, mily hatalmas különbség van az önállósult tanyaközség és a városnak távoli pusztái között ; megelégszünk két szomszédos terület, a csak 1908-ban önállósult Pusztamérges és a jóval nagyobb terjedelmű, Kiskunhalashoz tartozó Balota-