Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

42 SZABÓ JÓZSEF mással szemben. Helyesen mondja Horváth Barna,1 hogy bár­milyen paradoxul is hangzik, A. alany számára lehet abszolúte igazságos más, sőt az ellenkező, mint X. alany számára. Ez márcsak azért is lehetséges, mert mióta a világ világ, mindig szemben áll egymással az igazság szolipszista és kozmikus, anyagi és alaki, etikailag totális és parciális, etikai-alegális és anetikai-legális, individuális, szociális és univerzális felfogása.2 Ezek egymást nem győzik meg érvekkel. De még ha meg­győznék is, gondoljunk arra, hogy tudna megegyezni egymással két egyén — szolipszista alapon vagy két közület akár kozmikus alapon is, ha mind a kettő a saját érdekét tartaná közérdeknek a másikéval szemben. Márpedig a jogrend hivatása épen az, hogy ilyenkor is igazságot tegyen. E nélkül egy örökös bellum omnium contra omnes igájában élnénk.3 Ez a mélyenfekvő értelme Horváth Barna4 tanításának, aki az igazságosságban a társadalmilag lehetséges erkölcsöt vagy szabadságot látja. Az ilyen összeütközésekre az egyes beszámítást kizáró okok­nál (végszükség, tévedés, stb.) találhatunk legkönnyebben példát. Ha valaki a süllyedő csónakból végszükségből kilöki társát, hogy maga meneküljön, amennyiben a veszélyt nem maga idézte elő s az másként el nem hárítható, nem büntethető (Btk. 80. §), holott a kilökött fél igazsága ezt követelné. Ebben az esetben a szembenálló igazságok összemérését már a törvényhozó elvé­gezte. Sok más esetben azonban a bíróra hárul ez a feladat. Pl. egy mezőőr és társa felé az előbbinek egyik haragosa vasvillá­val közelített ; a mezőőr azt hitte, hogy őt akarja megtámadni; miután figyelmeztetése ellenére sem állott meg, pisztolyával megsebesítette. Pedig a sértett nem támadó szándékkal ment feléjük, csupán meg akart kérdezni valamit a vádlott társától. A sértett igazsága azt kívánná, hogy a vádlottat, aki őt ártat­lanul sebesítette meg, elítéljék; a vádlotté pedig, aki tévesen, 1 B. Horváth : Gerechtigkeit und Wahrheit, 47. 1., TJ. ő : Be­vezetés, 109. 1. 2 B. Horváth : Gerechtigkeit und Wahrheit, 1—24. 1. 3 Cicero : Legibus servimus ut liberi esse possimus. 4 Horváth : A jogelmélet vázlata. Szeged. 1931., 71—2. L, U. ő : Rechtssoziologie. Probleme der Gesellschaftslehre und der Geschichtslehre des Rechts. Berlin—Grunewald. 1934., 3°2- 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom