Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

4o SZABÓ JÓZSEF van helye, ahol még emberi értelemben vett kétségtelen bizonyosság sem állapítható meg, csak nagyfokú valószínűség (hajóösszeütközés, orvosi műhiba, stb.).1 Mindezek azonban csak kivételesen alkalmazható eszközök a bizonyítási teher s ezen keresztül a formalizmus jelentőségének csökkentésére. Elvileg ezek ellenére is áll, hogy a formalizmus ténykérdésben ugyanazt a szerepet tölti be, mint a jogkérdésben : lehetővé teszi, hogy a bíró akkor is ítéljen, mikor nem látja az igazságot. Gyakorlatilag szükség lehet, aminthogy van is, erre a megoldásra. Az igazsághoz azonban nem visz bennünket közelebb. Ismét oda jutottunk vissza, ahonnan kiindultunk. A bíró az igazságot keresi. De ha nem látja azt már eleve, sem a logikai levezetések sora, sem a tanúvallomások tömege nem mutatja azt meg neki. A bíró tapasztalata — mindezeken túlmenőleg — ugyanolyan szubjektív, mint a tanúé vagy bárki másé. A valóságnak legfeljebb csak foszlányai jutnak el hozzá tanúvallomások, szakértői vélemények, indiciumok alakjában ; ezekhez színt, jelentőséget, értelmet már ő kapcsol, s az ő teremtő képzelete tölti ki a hézagokat. De épp az a kérdés, miként végezze a bíró ezt az alkotó munkát. S éppen itt, ahol minden technikai segédeszköz cserbenhagyja a bírót, kezdődik az Igazság hivatása. Mikor ugyanis a bíró a jogtételeket és bizonyítékokat beilleszti annak a gondolati képnek az egységébe, ami ítéletének alapjául szolgál, már látnia kell az igazságot. Tekintetének, mint Grosschmid2 mondja, elsősorban az eredményen kell lebegnie, azután hatolhat csak beljebb az okok és alapok felé. Ezért van az szerinte, hogy nem mindig a legjobban indokolt ítéletek a legjobbak, sőt ellenkezőleg : a legjobb ítéletek sokszor egyáltalán nem indokolhatók meg tűrhetően. Grosschmidnak igaza van. A bíró célja nem az, hogy kiváló grammatikus legyen, hanem hogy érezze az Igazságot. Ezt 1 V. ö. Túry S. K. : Bizonyítási módszer, 8. 1. V. ö. még u. 6 . a Magyar Jogi Szemle. XXI. évf. (1940), 121. s köv. lapján. * Grosschmid : i. m. 7., 11., 333. s köv. 1., 792. 1.