Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? • (A bíró lélektani problémái.) /. A jogászi formalizmus jelentősége. A bíráskodást igazságszolgáltatásnak is nevezik. Ebben az értelemben látja hatásköri bíróságunk1 az ítélt dolog jelentőségét épp abban, hogy a jogerős ítélet a mostmár megdönthetetlen — vélelmezett — anyagi igazságot tartalmazza. S ebben az értelemben állapítja meg kúriánk is 49. sz. polgári jogegységi döntvényének indokolásában, hogy a bírói tekintélyt nem az egymással ellentétes jogerős (polgári és büntető) bírói véghatározatok kikerülhetetlen lehetősége, hanem az anyagi igazsággal ellenkező döntések veszélyeztetik a legérzékenyebben. Res iudicata pro veritate habetur.2 De mi az Igazság? rrt éoriv?» Pilátus3 kérdésére nem adtak világos feleletet az elmúlt évezredek. Az emberek nem tudják, mi az igazság, a filozófusok sem ; de rendületlenül hisznek benne. Kant4 kijelentése, mely szerint az igazság megszűnése esetén nem volna értelme többé annak, hogy a földön emberek éljenek, nem az igazság értelmét tette kétségtelenné, hanem az emberi életet kétségessé. Konfucius tudvalevőleg éppen fordítva fogja fel a kérdést, mikor azt tanítja, hogy nem az igazság teszi 1 1927. Hb. 12. 2 D. L 17., 207. Találóan mutat rá Heller Erik : Igazságosság és jog. Magyar Jogi Szemle. III. évf. (1922), 55Ó. 1., hogy a görög nyelv, amely pedig alkalmasnak bizonyult a legfinomabb megkülönböztetések kifejezésére, az igazságot és jogot ugyanazzal a szóval (őlxaiov) fejezi ki. V. ö. Vörös Ernő : A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. Magyar Jogi Szemle. VII. évf. (1926), 88. 1. 3 János, XVIII. 38. 4 Kant : Metaphysik der Sitten. Sámtliche Werke (Hgg. v. K. Rosenkranz und F. W. Schubert). Leipzig. 1838. IX. 181. 1. Társadalomtudomány. l