Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - CSALLÓKÖZI FÖLDREFORM 1941-BEN

FIGYELŐ 109 egzisztenciáknak, földbérlő szövetkezetekbe tömörítve azokat, ellátva őket a szükséges forgótőkével és egységesen, nagyüzemszerűén irányítva gazdálkodásukat. Nem tudni miért : a földmívelésügyi miniszter nem fogadta el a Közjóléti Szövetkezet tervét s nem járult hozzá a nemzetgazdaságot erősítő akcióhoz. S így 1942-re is maradt minden a régiben. A magyar társadalom alaprétegének e helyi problémája nemcsak azért érdekelheti a társadalom tudományos megfigyelőit, mert a néperő megmentésének folyamatába nyit bepillantást, hanem azért is, mert a feudalizmus utolsó erőkifejtéseinek, mozdulatainak, taktikájának megvilágításával társadalomlélektani tanulságokkal is szolgál. Ezért nem látszik feleslegesnek részletesen feltárni a nagybirtok visszaállításának egy jellegzetes kísérletét, amilyen kétségkívül a Csilizradvány—füzespusztai birtok ügye. * * * Csilizradvány kisközség a dunaszerdahelyi járás délkeleti csücskében közel a Dunához. Lakóinak száma 802, területe 3720 k. hold s ebből 2100 hold Füzespusztára esik. Azt még meg lehet érteni, hogy egyes magyar nagybirtokosok, akiktől a cseh állam többé-kevésbbé mégis csak erőszakkal vette el a földet, tisztán csak a tulajdonjog szemszögéből nézve a kérdést, most az államhatalom változásával egykori tulajdonaik visszaállítására törekednek. Ez az egyéni szempont, amely a régi birtokrend maradványainak a nemzettest kifejlődésével szükségessé vált kiküszöbölése során szükségképen ütközik a nemzeti közérdekkel. Az egészséges közszellem erejét itt a közhatalom határozottságával lehet lemérni, amellyel a magánérdeket korszerű korlátok közé szorítja. Más a helyzet, mikor szabadkézből eladott és felparcellázott terület nagybirtokká való visszaállítására törekszik a régi birtokos, mint Füzespuszta esetében is. Füzespuszta 2135 k. holdja régi magyar család tulajdona volt 1918-ig. Ez a terület is a cseh földreform szolgálatába állítódott, azonban a többitől lényegesen eltérő módon, mert ezt nem a Prágai Földhivatal vette át, hanem a tulajdonos, nyilván a kedvezőtlenebb állami igénybevétel megelőzésére, eladta szabadkézből a brünni Morva Telepítő Szövetkezetnek, amely társaság tudvalevőleg műgűwalakulat volt, ha részt is vett a cseh földreform keresztülvitelében. A hangsúly itt magánszervnek szóló szabadkézből való eladáson van. A területre cseh-morva telepesek jöttek s a letelepülő családok 10-től egészen 111 holdig terjedő területeket