Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - A KÖZSZOLGÁLATI ALKALMAZOTTAK CSALÁDI PÓTLÉKA

9Q FIGYELŐ kívánják előmozdítani. Sem a társadalom egészséges belső felújulása, sem a társadalmi erők egyensúlya szempontjából nem lehet tehát teljesen megnyugtató intézkedésnek tekinteni azt, hogy éppen csak a közszolgálati alkalmazottak körébe tartozó személyek szaporodását jutalmazzák ilyen számbavehető mértékben. A nemzetnek nem azért van szüksége sok gyermekre, mert nincs elegendő közszolgálati alkalmazottja. A sok gyermek azért kell, mert viszonylag kevés magyar van olyan területen, amelyet nálunk szaporább népek vesznek körül. A magyar nemzet földrajzi és politikai elhelyeződése mellett csak a számbeli fölény ellensúlyozhatja véglegesen az ellenséges külső törekvések erejét. A lassúbb szaporodás tehát nem a közszolgálati foglalkozási ág különleges tünete, hanem a magyar társadalom általános jelensége. A jelenség is éppen azért aggasztó, mert általános tünet. Kiküszöbölésével tehát lehetőleg valamennyi foglalkozási ág körében és a társadalom minden rétegében egyaránt és egyszerre kellene foglalkozni. Ha azonban a lassúbb szaporodás tünetét nem lehet egyszerre valamennyi társadalmi rétegben sikeres kezelés alá venni, akkor a kezelést — a káros ellenhatások megelőzése érdekében — az alsóbb népi rétegekben kellene elkezdeni. Ezek a rétegek a nemzet legbővebb erőforrásai és ezek vannak a támogatásra is leginkább reá utalva. Ezekből könnyen ki lehet egészíteni egészséges felemelés útján a magasabb rétegek szükségszerűen ritkuló sorait is. Ezeknek a népi rétegeknek a szaporasága valóban mennyiséget és erőt jelent a nemzet szükséglete szempontjából és legnagyobb szaporaságuk sem vezethet társadalmi falak emeléséhez és osztályok határainak megmerevedéséhez, mert a társadalmi falakat és gátakat nem alulról, hanem mindig felülről építik. Ebben a körben kellene tehát a gyorsabb és bővebb szaporodást lehetővé tenni és érezhetően jutalmazni; itt kellene még erőteljesebben gondoskodni arról, hogy az életrehívott sok gyermek életben is maradjon és kenyeret is kapjon. Az ilyen irányú intézkedések indoka is a társadalmi igazságosság és a család védelmének gondolata lenne. Azt hisszük azonban, hogy ebben az esetben a társadalmi igazságosság gondolata jobban kiemelkednék egy foglalkozási ághoz tartozó személyek közös érdekeinek köréből; a család védelme pedig a társadalomban a leginkább reá szoruló s a valóban bő szaporodásra képes családok tömegeinek oltalmát jelentené anélkül, hogy az más foglalkozási körökben vagy társadalmi rétegekben aggasztó tünetek lehetőségeit vagy éppen az igazságtalanság látszatát idézné fel. Pusztai János.