Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 2. szám - A társadalom egészségének büntetőjogi védelme

A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÉNEK BÜNTETŐJOGI VÉDELME 197 vagy egyéb létesítménybe (pl. fürdőbe) az egészségre ártalmas anyag kerül; c) olyan cselekmény, amelynek következményeképen valaki súlyos betegséggel fertőződhetik meg. A közegészség veszélyeztetésének körülbelül ezeket az alaptípusait lehet megkülönböztetni. A közegészség büntetőjogi védelmét tehát csak akkor lehet hatályosnak tekinteni, ha a védelem valamennyi alaptípus körében legalább is a maximumot jelentő veszéllyel szemben érvényesül. A közegészségre veszélyt jelentő ezeknek a típuscselekményeknek a köre meglehetősen tág, ami természetes is, hiszen ezeket a típusokat — bár tapasztalati alapon — de mégis dedukció útján állapítottuk meg. Különösen tág a harmadik helyen említett típus-cselekmény, miért is éppen ebben a körben lehet a büntetőjogi védelem a legváltozatosabb. Tapasztalati alapon főképen a fertőző betegségek révén fenyegető veszélynek elhárítását célzó büntetőjogi védelem érvényesül ebben a körben. E típus-cselekmény körén belül már most aszerint alakulnak ki konkrét tényálladékok, hogy a jogszabályalkotó milyen természetű betegségeket tekint olyanoknak, amelyeknek terjedését a veszélyeztetést magában rejtő cselekmény büntetés alá helyezésével is gátolni kell, továbbá aszerint, hogy miképen határozza meg a büntetés alá helyezett veszélyeztető cselekményt. A közegészségügy közigazgatási fejlődésének útján — a tapasztalatok késztető ereje alapján — aránylag korán felismerték, hogy főképen a tömegekre kiterjedő fertőző betegségek — az úgynevezett járványok — terjedésének megakadályozása vagy csökkentése érdekében különböző elővigyázatossági s egyéb biztonsági rendszabályokra van szükség. Ugyancsak korán felismerték azt is, hogy az üyen biztonsági rendelkezések megtartását nem lehet kizárólag sem a józan belátásra, sem a mások érdekeire tekintő jóérzésre bízni, hanem igénybe kell venni a büntetőjogi megtorlás eszközeit is. A veszélyeztetett közegészségnek üyen értelmű büntetőjogi védelme — a már jellemzett norma-elemzés eredményeképen — mint büntetőjogi védelem : voltaképen nem elsődleges, hanem másodlagos, mert a büntetőjogi szankció a közegészség szoros értelmű védelmét jelentő közigazgatási, illetőleg rendészeti természetű rendszabálynak