Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Kovács Bálint: Magyarországi keresztyén népfőiskolák. Budapest, 1941. - Hilscher Rezső: Az északi népfőiskola. (Szociális Traktatusok, I. sorozat, 5. szám.) Budapest, 1941.

KÖNYVISMERTETÉSEK 465 kérdés, elérjük-e a célt azzal, ha a vallásért és a lelkiismereti szabadságért vívott dicső küzdelmeket ismertetjük? Vájjon sugárzik-e az egyházak egyetemes történetéből olyan erő, amivel ma magyar lelket és magyar történelmet lehet formálni? És vájjon az így nevelt különböző felekezetű magyarok találkoznak-e majd magyarságukban? Nehéz kérdések ezek és nem mernénk rájuk határozottan igennel felelni. Kovács gyűjteményes beszámolója sok biztatót és fölemelőt tartalmaz, de gondolkozóba ejt bennünket a munka címe, amelyikről hisszük, hogy csak elírásból került oda ebben a formában. «Magyarországi keresztyén népfőiskolák* mondja a cím. Tehát a magyar népfőiskoláztatás csak egy része a Dániából kiindult univerzális keresztény mozgalomnak. Nem is magyar, csak magyarországi, de még nem is minden magyarországié, hanem csak a protestánsoké. (A keresztyén jelzőt protestánsnak értelmezem itten. Nem hiszem, hogy a szóbanforgó protestáns felekezetek csak magukat tartanák kereszténynek, krisztushivőnek.) Egy már megindulásakor ilyen szűk körre szorítkozó mozgalom lehet-e egyszer majd az egész magyarságé? El kell döntenünk a kérdést: magyar népfőiskolát akarunk-e, s ha azt akarunk, akarjuk-e minden magyar számára? Benda Kálmán. Soproni Elek: A Kultúrsarok gondjai. Sopron vármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. Budapest, 1940. 23 térképmelléklettel. 286 oldal. A Magyar Társaság kiadása. Ez a könyv döntő bizonyíték az agrárszociográfia fontos és szükséges volta mellett. íme a Viharsarok után megkapta a magyar közönség a legműveltebb magyar vármegye falvainak társadalomrajzát is, szerencsésebb fogalmazásban, de ugyanazzal a konklúzióval : sok a tennivaló falusi népünk életszínvonalának emelése érdekében. Nem csak a fogalmazás szerencsésebb, a feladat is könnyebb volt. Sopron vármegye a műveltség zavartalan fejlesztésének élhetett azokban a századokban, amikor a Tisza mentén török háborúk dúltak s ha a Bécs közelsége nemzeti szempontból nem is volt kedvező, viszont gazdasági lehetőségeket jelentett. Soproni Elek maga is képzett gazda lévén, itt, a falusi élet legfontosabb kérdéseinél fogja meg tárgyát s helyesen a gazdasági élet feltételeit, eredményeit, hiányait és feladatait teszi munkája tengelyévé. De ugyancsak érdeklik a társadalmi problémák egyéb kérdései is. Általában tervszerűség, gondos (sokszor egészen eredeti) anyaggyűjtés, világos és nyugodt tárgyalási mód, az összefüggések Társadalomtudomány. 31