Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)
1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?
432 FIGYELŐ e szerveknek, ami a gazdasági életben megnyilvánuló súlyukat feltétlenül emeli. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alap tevékenysége a közjóléti szövetkezetek működésében ölt testet s így az új magyar szociálpolitika eredményességének e szövetkezetek tevékenységében kell jelentkeznie. Magának az eredményességnek vizsgálatánál két kérdésre kell választ kapnunk : 1. ténylegesen mivel foglalkoznak a közjóléti szövetkezetek, s 2. foglalkozásuk eredményeképen milyen a közigazgatási és gazdasági szervekhez való viszonyuk. Az utóbbi kérdést úgy is feltehetnők, hogy miként illeszkednek bele ezek az újszerű szervek a magyar államélet egészébe. A kérdésre adott válaszokban az Országos Népés Családvédelmi Alap szerepe s így az új magyar szociálpolitika hatóereje nyer bizonyos fokú megvilágítást. Ami a közjóléti szövetkezetek tevékenységét illeti, ezek nagyjából valamennyien azonos akciókat végeznek. Az egyes akciók a következők: i. házhelyjuttatás, 2. kiskertgazdálkodás megszervezése, 3. a földreform kapcsán a földtulajdonba juttatáshoz vételárelőlegezés, 4. ugyancsak a földreformmal kapcsolatban földbérlő szövetkezetek szervezése s azoknál irányított gazdálkodás beállítása, 5. a legkülönfélébb állatjuttatás, 6. mezőgazdasági gép juttatás, 7. talajjavítás, 8. házépítés, 9. háztatarozáshoz kölcsönnyújtás (rendszerint anyagban), 10. háziiparszervezés (a kenderés lentermelés felkarolása a háziiparnak csak megerősítéséül szolgál, ugyanezt lehet mondani a háziipar termeivényeinek értékesítéséről is), 11. úgynevezett vegyes akciók, melyeken belül a legkülönfélébb — lényegében mindig kölcsönjellegű — juttatások szerepelnek. Ezek az akciók nem újak. Valamennyien már meglévő közigazgatási vagy gazdasági szerv hatáskörébe tartoznak. Újszerű csak annyi van bennük, hogy most egy kézben jelentkeznek, s így céltudatosan használhatók fel bizonyos társadalmi rétegek gazdasági talpraállításánál. Az Alapnak éppen ebben az akcióösszefogásban és céltudatos szervezésben mutatkozik nem vitatható gazdasági jelentősége. Talán helyes úton járunk, ha ebben látjuk szociálpolitikai küldetését is. Az említett első hét akció a földmívelésügyi minisztérium vagy annak kebelén belül életrehívott szerv (LEBOSz, esetleg OKH) hatáskörét alkotja. A 8. és 9. akció bankpolitikai természetű feladat, legfeljebb azt tehetjük még hozzá, hogy altruista bank feladata. A 10. az iparügyi minisztériumhoz tartozik s ott erre a feladatra külön osztály is szerveztetett (IX. ügyosztály).