Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?

FIGYELŐ 425 tudta a maga igényeit úgy kielégíteni, mint ahogy az az adott körülmények között szükséges lett volna. E ponton terelődött rá a figyelem a társadalom alkotó elemei közt lévő ellentétekre, amely ellentéteket a szellemi fejlődés később még a tényleges helyzetnél is jobban kiélezett. Itt született meg a szociális kérdés s vált hordozójává mindazoknak a problémáknak, amelyek a társadalmi ellentétekben gyökereznek. Nevét attól az irányzattól kapta, mely kezdettől fogva azt a célt kívánta szolgálni, hogy ezeket az ellentéteket leszerelje. Ez az hány a szocializmus volt, mely az első időkben csupán egy érdekrendszer s ennek megfelelően rendszerint egyetlen politikai párt egyoldalú programmjaként jelentkezett s lényegében arra irányult, hogy a magántulajdon eltörlésével vagy éppen csak korlátozásával nyerjenek egyetlen társadalmi osztály : nevezetesen a munkásság emberibb életre irányuló követelményei kielégítést. Ennek megfelelően a fogalom tartalma s vele együtt a hozzáfüződő társadalompolitikai cél is szükségképen szűk és egyoldalú volt, bárkik hirdették is és bármelyik formájában jelentkezett a szocializmusnak. Mindenesetre még messze volt az államcélok szolgálatába való beállítástól. Idők folyamán azonban a gazdasági és kulturális fejlődés eredményeként a fogalom tartalma bővült, jelentése kicsiszolódott s napjainkban nemcsak a tudományos, de a gyadorlati életben is ugyanazt értik alatta. Az itt csak érintett fejlődés u. i. egyrészt azt eredményezte, hogy a gazdasági és kulturális ellentétek is növekedtek, másrészről pedig azt is bebizonyította, hogy az ellentétek elsimítását, a társadalmi erők aránytalan elosztásának megszüntetését és így a társadalmi kiegyenlítődés előmozdítását nem lehet csak egyetlen érdekcsoport követelményeinek szekerébe fogni. Sőt a legújabb fejlődés még azt is igazolta, hogy az említett ellentétek kiegyenlítése — bármiben nyilvánuljanak is azok — nem lehet egyetlen érdekcsoport feladata. E szempontok, nemkülönben az ellentétes érdekek egyre erősebb megnyilvánulása mindjobban előtérbe tolta az állami beavatkozás gondolatát, mint amely fórum egyedül áll felette az egyes társadalmi rétegeknek, tud az érdekellentétekben igazságosan dönteni, s ha szükséges, állásfoglalásának a gyakorlatban kellő nyomatékot is tud adni. Siettette ezt a beavatkozást az a körülmény is, hogy a szociális kérdés mind szélesebb és szélesebb tömegeket érintett, akik lassankint arra sem voltak képesek, hogy követelményeiket bármilyen formában is napvilágra tudják hozni. Széles