Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)
1941 / 4. szám - Tehetség és kiválogatás
TEHETSÉG ÉS KIVÁLOGATÁS 4*9 átalakulása társadalmunkat készületlenül találta. Szinte szociális előzmények nélkül toppant be oda. Hiányzott a magyar polgári réteg is, mely az új gazdasági rend vezetőinek tenyésztalajává válhatott volna. A különben tág lehetőségek természetesen szabad szelekciót hívtak életre. Ekkor vált szállóigévé, hogy a tehetség mindég utat tör magának. A kötetlen versenyfutás azonban a társadalomnak csak bizonyos szeletein érvényesült. A korán fellépő és a gazdasági pályákat teljesen kisajátító zsidóság már mesterséges szelekcióval dolgozott és tervszerűen nyomta elő kiválóit. Előírt szabályok szerint válogattak a hivatalnoki és katonai pályákon is, hol eleinte e módszer ugyancsak a magyarság és tehetségesei visszaszorítását szolgálta. Bürokráciánknak Bach-huszárok az ősapjai, a hadsereg pedig legtovább állt ellen nemzeti követeléseinknek. Számtalan kontraszelekciós példát találunk e korban. A szabad válogató rend helyességéről táplált hiedelemnek volt következménye, hogy a falu társadalmát teljesen elhanyagolták, pedig az ott élők szegénysége és magárahagyatottsága beavatkozást, mesterséges szelekciót sürgetett volna. Faj magyar tehetségek tehát számarányukon alul kerültek a vezetőrétegbe. Bár ekkor, az asszimüáció aranykorában tömegek színeződtek magyarrá teljesen kitöltve a hézagokat, a falusi magyar tehetségek kiesése öntudatunk erősítése szempontjából hatalmas hiányt okozott. A verseny egyenlőtlenné vált, a különben is burkolt kiváltságokat élvező városi lakosság előnyhöz jutott; a szabadon és ellenőrizetlenül folyó feltörekvésben hozzá estek közel az iskolák és felemelkedése többi eszközei. Egyes pályáktól és kivételektől eltekintve a falu embere a külvárosi élet proletár szűrőjén át, rendszerint több generáció munkájával nyithatott csak utat magának. E mellett évtizedeken keresztül a magyar tehetségválogatást nagyrészt titkos vagy nem is titkos klikkek látták el. Az igaz, hogy ezek a szelektálás színvonalára mindég nagy figyelmet fordítottak, de a kiválogatást nem a tiszta nemzeti közérdek szempontja irányította. Régi nemességünk a vezetés birtokában lépett át e korszakba. Eleinte még a szabad versenyben is megállta a sarat, abban az értelemben, hogy ha szegényedett is, tehetségét mégis érvényesíteni tudta és a szelekció szellemére nagy befolyást gyakorolt. Még ma is őt utánozza a különben 28*