Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)
1941 / 4. szám - Az ember, a gép s a társadalom
AZ EMBER, A GÉP S A TÁRSADALOM 37* súlya aránytalanul nagy volt. S a rabszolgaságnak egyik föoka éppen az, hogy «erőgép» nélkül nem állhat fenn civilizáció s hogy legyen erőgép, más hiányában embertársából kénytelen azt csinálni. A gép nagyobb és több munkát képes elvégezni, mint az ember s így a nehéz testi munka terhét mindjobban leveszi az ember vállairól. Bizonyára nehéz munka szenet lapátolni az óceánjáró kazánházában (ma ugyan már ezt is lényegesen megkönnyítette a tökéletesebb gép, a mótor s a kőolaj fűtés), de kétségtelenül emberibb ez, mint árb:crúdon kezelni viharban a vitorlát, ez viszont mégis csak emberhez méltóbb, mint padhoz láncolva húzni a gálya evezőjét. A korlátlanul rendelkezésre álló gépi energia az úgynevezett közszükségleti cikkeket, fogyasztási javakat olyan bőségben termeli, mint azelőtt soha, sőt teremtett «közszükségletet» olyan javak olcsó és nagytömegű előállításával, amelyek azelőtt legfeljebb csak kiváltságosoknak állottak rendelkezésére, vagy egyáltalában nem is léteztek (pl. könyv, újság stb.). Lehetővé tette a gép a tömegáruk gyors és olcsó szállítását s ezzel pl. a fűtést, amely azelőtt egyáltalában nem volt általános. Az utazás is emberibb lett s így ma már nem kockázatos vállalkozás, hanem a tömegek passziója, mert ma egy III. osztályú utas kényelmesebben utazik, mint XIV. Lajos, az abszolút uralkodó. Gyorsabb is lett a közlekedés, mert a gép gyorsasága valósággal korlátlan, az állaté, emberé korlátozott, ennek következtében fejlődhettek ki a modern városok is, mert ma már lehetséges gyorsan és pontosan s ami a legfontosabb : nagy tömegben szállítani a szükséges élelmiszermennyiséget, amit különben gép nélkül ilyen tömegben termelni sem lehetett. A gép következménye a gyáripar, a modern ipari kapitalizmus s ennek hatalmas proletártömegei is. De részben ennek terméke, részben az «emberi jogok dsklarációjánab) logikus következménye a modern demokrácia,1 majd ennek folytatása a szocializmus is, amely egyben szembefordulás, azonban nem a géppel, hanem csakis a kapitalizmussal. A 20. század szembefordulása azonban a gépeknek is szól, de méginkább a városnak 1 «Modern» szó ebben a vonatkozásban csak annyit kíván jelenteni, hogy más, mint a régebbi, primitív demokráciák (athéni) voltak. 25*