Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Nép, nemzet, állam viszonya ma

i8 DÉKÁNY ISTVÁN irányzódásnak, vagy érzületi beágyazódásnak. A jelen csak pillanat, hol két hatalom találkozik a történet hordozásában : sorsközösség (azaz a mult), és /mwtásközösség (jövő), avagy misszió-érzés.1 A nemzet sokcélú (politelikus) egység, életegész; mindennemü célja van,2 vallásos, politikai, gazdasági, szellemkulturális ; ezt mind nem lehet egyidejűleg számon tartani, s nem is mind van aktuálisan az «első vonalon». Ezért homályos valami a nemzeti misszióérzés. Hogy mi a «missziónk», csak sejtjük s mégis tudjuk, hogy van. Ez mélyen belénk van ágyazódva. Nagy tény jóformán mindenütt a biológiai keverödés. A nemzetet azonban nem szabad elbiologizálni, de agyonspiritualizálni sem, a nemzet nemcsak «szellem». A nemzetet mindennemű társadalomalkotó erő összetartja, i. a geografikum, a táj — egy nemzet nem lehet ezerfelé szétszórt ; 2. a nemzet hasonló (bár ritkán azonos) biologikumú ; a magyar nemzet <szelleme» elképzelhetetlen, ha merőben különböző, busman-, maláji-, néger-, japán- stb.-ből próbálná valaki gondolatban összekeverni; 3. a nemzet gazdasági eszköz javakkal rendelkezik, különben kultúráját nem tudná fenntartani sem, nemhogy fejleszteni; 4. a nemzet — legfőkép, de nem kizárólag — szellemi egység. A nemzet, mint nagy, történeti alany misztikum is, áttekinthetetlen. Van benne titok-egység. Van itt-ott mithosza, pl. leszármazásban. Sokféle embertípusa van, a székely is más, mint a kun. S mégis egység, mert van benne történeti egységérzés, azaz : közös sors és közös jövő érzése. Ebben a természetes közösségben spontán él és fejlődik az az érzés, hogy együtt kell és csak együtt lehet menetelni a jövő felé. Ebből ered bizonyos történeti «szenvedély» (Hegel értelmében) : az az érzés, hogy «nagyot alkotni, mégis mi jövénk». A nemzetnek megvan a maga gyakorlati érvényesüléshite, megvan sajátos értékvilága. A nemzet az a gyakori történeti formátum, ahol az egyén magas történeti feladatokhoz tud felemelkedni. S maga a nemzet is 1 Az itt közszóban szereplő «érzés» szó részben a homályos lelki tartalomra utal, bár ez is «érzület». 2 V. ö. Communautés et organisations. 1940. 28—40. 1.