Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

266 POLNER ÖDÖN egyezik a Concha-féle felfogással. De rajtuk kívül ugyancsak részletesen foglalkozik e három fogalommal és az erre vonatkozó egész irodalmat ismerteti Krisztics Sándornak «Nemzet és állam a keletkezés, fejlődés, viszony szempontjából* címen 1914-ben megjelent munkája, valamint 1931-ben megjelent Politika című kézikönyve; Réz Mihálynak pedig halála után, 1923-ban «A történelmi realizmus rendszere» cím alatt közzétett könyve szintén tárgyalja e kérdéseket ; míg Haendel Vilmosnak ugyancsak e kérdésekre vonatkozó munkája: «A nemzetiségek)), 1928-ban jelent meg. Krisztics másodsorban említett könyve, ha a «ma» 2—3 évet jelent, már a tegnapelőttnek munkája. Ugyancsak tegnap és tegnapelőtt fejtette ki részletesebben e sorok írója is ezekre a fogalmakra vonatkozó nézeteit 1931-ben tartott akadémiai értekezésében és ennek 1935-ben «Az államélet néhány főbb kérdése* címen megjelent bővebb kiadásában. De kifejezte már e felfogás lényegét 1915-ben a pozsonyi egyetem 1915/6. tanévét megnyitó rektori beszédében is (megjelent «Az új egyetemek és a nemzeti kultúra» címen Pozsonyban 1916-ban). Ezt különösen azért emelem ki, mert részemről a nép és nemzet fogalmára vonatkozólag a Magyarországon addig uralkodó elmélettel szemben több tekintetben más felfogást vallottam s részemről csak sajnálom, hogy az, aki e kérdéssel ma foglalkozik, a tegnap kifejtett erről a nézetről nem vett tudomást. De azt is meg lehet ezek után állapítani, hogy az a vád, amely szerint a katedrák aránylag némák maradtak, nem állhat meg, mert jóformán minden katedra, amelyet e kérdés illet, nyilatkozott benne, s az, amelyet a nevezett cikkíró kivételként említ s amelynek képviselője sok tekintetben éppen az általam kifejtett felfogást tette magáévá, időbelileg csak az utolsó volt ebben a sorban. Fentemlített felfogásom e kérdésekben röviden vázolva a következő : A nemzet kulturális közösség ! Nem a leszármazáson, nem a faji jellegen, nem a physikai rokonságon, hanem az egyforma műveltségen, egyforma kultúrán és ennek tudatán alapuló kapcsolat az egyesek között. A nemzeti közösség legélesebben a