Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 2. szám - A társadalom egészségének büntetőjogi védelme

A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÉNEK BÜNTETŐJOGI VÉDELME 201 kozásban, mind pedig a közösségi érték veszélyeztetésének büntetettségében. Ebből az alapvető szempontból támasztható követelmények tehát tételes büntető jogszabályainkban ki vannak elégítve. — Ha már most azt a további értékmérőt alkalmazzuk, hogy vájjon eléri-e a védelem az adott életviszonyok között megkövetelhető mértéket, joggal merülhetnek fel reformkívánságok. Feltétlenül elégtelen a szóbanlevő tételes büntetőjogi védelem azért, mert csak az élelmicikkekben megtestesülő veszélyeztetésre korlátozódik. A bűncselekmény elkövetésének eszközei közé fel kell venni a közfogyasztás tárgyául szolgáló bármiféle cikket s az elkövetés módját ki kell terjeszteni az egészségre ártalmas módon való forgalombahozatalra is. — Az univerzalisztikus elvet fokozottabb mértékben érvényesíteni kell a veszélyeztetés irányában tanúsított erőteljesebb érzékenység kifejezésrejuttatásával a büntetés szigorítása űtján, ezenfelül súlyosabb büntetést kell megállapítani annak megkülönböztetése alapján, hogy vájjon a cselekményt az egészségre ártalmas cikk, avagy életveszélyes cikk űtján követték-e el. Tekintve pedig azt, hogy a cselekmény veszélyeztető voltát nem érinti, azt, hogy a veszélyeztetés szándékos vagy gondatlan volt-e, a szándékos elkövetésen felül büntetni kell a gondatlan elkövetést is. Önként értetődik, hogy büntetőjogunknak a bűnösség alakjai tekintetében kifejezett alapelvei értelmében a gondatlan cselekmény enyhébb vétségi büntetést von maga után. 2. A második típus-cselekmény keretei közé illik a Btk. 315. §-ának első tétele, az úgynevezett kútmérgezés, amely szerint közegészségügy elleni bűntett címén az előbbi cselekménycsoportnál említett megkülönböztetés szerint öt évtől tíz évig, illetőleg tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő az, «aki használatban levő kutat, vízvezetéket vagy víztartót megmérgez*). — Bizonyos tekintetben kiegészíti ezt a tényálladékot a Kbtk. 105. §-a, amely szerint három napig terjedhető elzárással büntetendő az : «aki az emberek használatára szolgáló kútba, vízvezetékbe vagy forrásba ronda vagy undorító tárgyat dob». A Btk. 315. §-ának tényálladéka a fejtegetések során megállapított értékmérők alkalmazásának eredményeképen kiegé-