Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940.

IŐ2 KÖNYVISMERTETÉSEK mák minden módosulása mindig szükségkép érezhetően eltolta a (nép)vallási jelenségek értelmét és formáját, míg ezek a magok részéről nagymértékben tették, éltették és erősítették amazokat. Egyes görög istenségek élettörténetét mindig feltűnően befolyásolta, ahogy a görögség — éppen felhagyva a falusi földműves élettel — a városi iparos és kereskedő életre adta magát; ahogy Athén — demokratikus polisból — nagyhatalommá fejlett ; ahogy — főleg az V/IV. sz. átmenetében — a szofisztika társadalmi és politikai hatása lassan érvényesült; és í. t. Másfelől : az a körülmény, hogy a hívő görögség majd szükségéhez képest paraszti, majd királyian fenséges, majd racionálisan-mágikusan elvilágiasodott istenségeket vallott a magáéinak, ez is mindig a legfőbb alakító momentuma, összetevője lett és volt a mindenkori társadalmi és állami célkitűzéseknek, illetőleg valósításoknak. Amiben aztán az is már megokolódott, miért fognak az «örök» népvallás, a dinamikus «religion at all» megismétlődései is tulaj donkép sohasem változatlanul, mindig csak a mindenkori helyzetnyomáshoz igazítva, hasonlóan bekövetkezhetni. Mi a dolognak lényegét úgy fejeztük ki, hogy az élő vallás nem annyira survivalekből, mint inkább revivalekből áll (v. ö. «Kultische Motivverschiebung» stb. Archiv. Phil. 1939, II. 5. §. stb.) : «In backward parts of the country ... the old mode of life and the old popular religion persisted and have continued to persist down to our own day, but they are giving way again because conditions of life are once more being profoundly changed» — ezek Nilsson fejtegetésének zárószavai. Marót Károly L. L. Barnard: Social Control in its sociologicál aspects. New York, 1939. 711 oldal. A könyv címe, tárgya joggal kelti föl érdeklődésünket: A társadalmi irányítás — szociológiai szemszögből. Mellesleg itt tanácsos lesz mindjárt megállnunk, nehogy a «control» szó félreértésre adjon alkalmat. A magyarban a kontroll szó ellenőrzést jelent ; aligha kétséges, hogy a szó ilyetén értelmezését a németből vettük át. Azonban nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy az angol nyelvterületen számtalan latin vagy ógörög eredetű, nemzetközi forgalmú szót más értelemben használnak, mint hazánkban, ami aztán végnélküli fogalomzavarra, baklövésekre ad okot a fordítóknál. Az angolban a «control» szót is a miénktől eltérő értelemben használják ; meglehetősen tág értelemben ezeket jelenti: irányítás, befolyás, uralom.