Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940.

158 KÖNYVISMERTETÉSEK Budapesten, ma már csak 147%-os ez az arányszám, ami a fővárosi lakosság elöregedésének s a gyermeklétszámfogyásának kétségtelen jele. A gyermekek számának csökkenéséről egyébként igen sok üresen maradó fővárosi iskolaépület is tanúskodik, különösen a belső városrészeken. Kedvező társadalmi tünet a válások számának csökkenése. Az 1920-as évtized közepén a válások arányának nagyarányú növekedése komoly aggodalmat keltett Budapest társadalmi életének figyelőiben. 1926-ban 2026 házasságot bontottak fel törvényesen, 1000 új házasságra 205 elválás esett. Azóta javult a helyzet. Az 1935. évben ezer új házasságra még 164 elválás jutott, (az elválások száma 1943 volt), 1939-ben már csak 135 (1778 esettel). Az özvegy férfiak és nők házassági arányszámának csökkenése is kedvező tünetnek minősíthető. A világháború utáni évek házasságkötési mozgalmában még igen jelentős hányadot képviseltek ezek a rendszerint idősebb korban házasuló, úgynevezett palingám házasságot kötő elemek. Az újabb házasságok már biológiailag is kedvezőbb korviszonyok mellett köttetnek, aminek szintén része lehet a születések számának megjavulásában. Még mindig sok a keresztény-zsidó házasság. Az 1934/35-ös években ezek a házasságok csaknem elérték évente a 800 esetet, de 1939ben már 500 alatt maradt számuk. Bár a budapesti zsidó vőlegényeknek még 1939-ben is 15-2%-a, a menyasszonyoknak io*9%-a kapott keresztény házastársat, az 1939. évi IV. t.-c. társadalmi hatása már az első évben is érezhetően mutatkozott e számok alakulásában. A fővárosi népesség lakáskultúrája emelkedik. Jellemzőek azok az adatok, amelyek szerint az összes épületeknek 89%-ában van villany- és vízvezeték, 49%-ban gázvezeték és 43%-ban fürdőszobásak a lakások. Egy-egy nagyobb budapesti lakóház népessége felér egy egész kis falu vagy lakott telep lélekszámával. Több mint 2640 olyan épület van a fővárosban, az összes lakóházak 10%-a, ahol a lakók száma meghaladja a 100 lelket. Ezek a roppant bérkaszárnyák gazdasági szempontból igen jelentős jövedelmi forrást biztosítanak birtokosaiknak s így társadalmi hatásuk a nagyvárosi viszonyok között nem jelentéktelen. Mintegy 800 budapesti háztulajdonosnak van évi 50 ezer pengőnél nagyobb nyers bérjövedelme az ilyen hatalmas bérházak után. Egyébként az összes budapesti lakóházak nyers bérhozama egy év alatt mintegy 160 millió pengő. Óriási összeg ez, ha tudjuk, hogy a főváros községi háztartásának egy évi összes kiadása nem több 180 millió pengőnél. Itt mindjárt megemlíthetjük, hogy ebből 17-45 milliót költ a főváros közjótékony-