Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940.

156 KÖNYVISMERTETÉSEK a művelődési javakban való részvételt azonos fokon biztosítja minden polgára részére a lakóhelytől függetlenül. Költségvetési okokból a ritkán lakott területeken és kis népességű városokban koedukáció van. Erős a társadalmi asscendizmus, s a közeljövőben szellemi proletariátus kialakulásától lehet tartani. A főiskolákon aránytalanul sok a leánytanuló. Általában a társadalmi osztályok cserélődése gyorsabb menetű, mint bárhol a világon. A vallási ébredések (pietisztikus népmozgalmak) a szellemi és erkölcsi élet emelésére elismerten sokat tettek. Van szociális főiskola is Finnországban. A nők helyzete jobb, mint bármely más nemzet területén, de a finn nők az életküzdelemben és a háborúkban is különb teljesítményeket mutattak fel, mint másutt. A munkabér, lakásviszonyok, életszínvonal, táplálkozás általában megfelelőek, bár szerények, a tisztaság példás (sauna). De elég sok még a zsúfoltan lakott, egészségtelen szoba is, ezért a legelterjedtebb betegség a tüdő vész. A főzés tudománya nem elég fejlett s nem is elég gazdaságos. Az ország vezetői ismerik a fény- és árnyoldalakat s résen vannak. Vitéz Szőnyi Sándor sj Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti : Illyefalvi I. Lajos dr. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940. 744 lap. Az ismert gazdag adattárral most jelent meg Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyvének XX VlII-ik kötete, amely 416 táblázatban közli a főváros közigazgatási, gazdasági, műveltségi és társadalmi viszonyaira vonatkozó, nagyobbrészt 1939-ben gyűjtött adatokat. Szociológiai szempontból különösen becsesek a főváros lakosságára, a népmozgalomra, a lakosság gazdasági, művelődési és társadalmi helyzetére vonatkozó fejezetek, amelyeket évről-évre táguló keretben tesz közzé Illyefalvi I. Lajos dr. igazgató, az Évkönyv kitűnő szerkesztője. Ezekből az adatokból megtudjuk, hogy Budapest még mindig nem vesztette el roppant népesség vonzó és felszívó erejét. Bár évrőlévre nagy tömegek települnek ki anyagi kényszerből a környező községekbe, sőt a Budapest felé tartó, munkahelyet és alkalmazást kereső vidéki elemek nagyrésze is többnyire a főváros közigazgatási határán kívül keres olcsó lakóhelyet, mégis átlag 10—12 ezerrel gyarapszik évente Budapest népessége, amely 1939 végén már meghaladta az 1,115.000 lelket. A világháború óta évről-évre gyorsabbá