Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - CÉLESTIN BOUGLÉ

FIGYELŐ 73 dalmát csak demokratikus szemszögből lássa, némi értelmiségiradikális mellékízzel. Buzgón tanulmányozta az első, nevezetes francia szocialistákat. A század elején megjelenő munkái közül egy a demokráciáról szól (La démocratie devant la science, 1904— 1909), de csakhamar követik hazája szocialista gondolkodóiról szóló írásai; ezek közül kiválik : La sociologie de Proudhon, 1911. Bouglé ily irányú olvasottsága és érdeklődése sokáig megmaradt. Még 1925-ben is kiad válogatott szövegeket (L'ceuvre d'Henri de Saint-Simon, 1925 és Proudhon. Textes choisis), valamint összefoglaló, kritikai müveket : Chez les prophétes socialistes, 1918 ; legutóbb egy igen jó áttekintést adva : Socialisme francais (1932, Collection A. Colin) és Le romantisme social (1928) c. könyvét. Működésének ez az oldala, mondhatni, legfőkép szövegek tanulmányozása körül forog, nem pedig az élő társadalom megfigyelésén és elemzésén. És ha szabad e helyen kegyeletsértés nélkül megállapítani, amit Bouglé tükröztet, az sajnos, az egész polgárság szellemi arculatára vall: nem annyira a maga szemével lát, mint inkább az erős kritikusok szemével próbál csiszolódni látásában. A szocialisták nem szociológusok — a szó alap nélkül cseng össze —, de erős kritikusok s a kritika nem a tények vizsgálatát helyezi előtérbe, hanem az érték-ítéleteket : e téren pedig — akkortájt — a francia nagypolgárság, ha nem szocialista (Bouglé nem volt az), úgy legalább radikális szellem felé hajlik. Bougléban mindig volt valaminő nagy, jellembeli, erős aktivitásából érthető elégedetlenség és ez kritikai «leszámolásokra», néha erős vitákra ösztönzi (Solidarisme et libéralisme; avagy: Syndicalisme et démocratie ; avagy : Vie spirituelle et action sociale ; végül: Solidarisme). Ugyancsak egy korát kritizáló, aktivista jellemből magyarázható, hogy kora társadalmi felfogásával sincs megelégedve : innen van az, hogy harcot vív a szociológia tanításáért s lassan sikerült a terv megvalósítása — a tanítóképzőintézetekben. (Van is ily irányú könyv [Notions de sociologie, A. Hesse és A. Gleyze-től, 3. kiad., 1927 292. l.J, mely az ő intencióit látszik követni.) Bouglé maga Raffault-tal együtt Éléments de sociologie címen (*\lcan, 1926. 506 1.) egy olvasókönyvet írt, pompásan kiválasztott szövegek ezek rendszeres összeállításban (s itt az ő rendszerének körvonalait is meg lehet figyelni). Jó könyvészeti útmutató : Guide de l'étudiant en sociologie (Déat-val együtt). Elméleti munkáinak száma elenyésző a többihez képest. Sok kiadást ért meg bevezető jellege folytán kis tanulmánygyüjtemé-