Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1940 / 1. szám - KOLOSVÁRY BÁLINT TANÁRI JUBILEUMÁRA
FIGYELŐ KOLOSVÁRY BÁLINT TANÁRI JUBILEUMÁRA. Nem a társulati adminisztráció ténye, amikor e folyóirat hasábjain meleg együttérzéssel emlékezünk meg társulatunk alelnökének : Kolosváry Bálintnak negyvenéves tanári jubileumáról. Az oktató szociológiai jelentősége egymagában igen jelentékeny, mert sokszorosít, típust teremt, amikor tudását sokakkal közli és személyisége hatását sokakra kiterjeszti. De különösen fontos szociológiai tényező a tanár, ha — mint Kolosváry Bálint — egy gazdag lélek szórja szét kincseit azok közé, akik saját maguk érdemességét bizonyítják be azzal, ha ezeket a kincseket elfogadják és felhasználják. Még szorosabbá teszi a szociológiai kapcsolatot, ha a tárgynak is megvan a szociológiai jelentősége, s nagy mértékben ilyen a magánjog művelése, ezé a mindennapi élethez annyira közeleső, sőt hozzátartozó jogágé, mely azonban messze fölötte áll a «mindennapiság» — hátrányosan — értékelő fogalmának. Bármit mondjanak is a magánjog jövőjéről a magánjog pesszimistái, az egyéni akarat autonómiájának mindig fog maradni bizonyos — jelentékeny — köre és sohasem jön el az a földi korszak, amikor az egyén minden életnyilvánulásának jogi elintézése a közület vállát nyomja. Ha ez a magánjogi szféra korszakok szerint szűkebb vagy tágabb, de mindig megvan és emberi előrelátás szerint mindig meg is lesz. De az egyéni akarat autonómiája mellett még egy más vonatkozásban is jellemzi a magánjogot az autonómia szempontja. A mindennapi élet fenséges és közönséges jelenségei egyaránt rendkívül széles mederben zajlanak le az egyének egymásközti megegyezésével, az akaratoknak kisebb-nagyobb ingadozása után bekövetkező összhangbajutásával anélkül, hogy bele kellene szólni a vitába a közhatalomnak, az állami kényszernek. A társasélet — végeredményben — túlnyomóan békés folyamata jórészt a magánjog jóvoltából lehetséges s az igazi rendet a társadalom — elméleti — káoszába a vallás és erkölcs mellett elsősorban a magánjog viszi bele, amikor az egyéni akarat természetes — naturalisztikus —