Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

66 SZABÓ JÓZSEF birtokok tették ki, amelyeknek majdnem fele szántó, 2i-i%-át (több mint 900.000 kat. hold) közbirtokossági s volt úrbéres földbirtokok, 10%-át (kb. 828.000 kat. hold) községi, városi, törvényhatósági földbirtokok, majdnem ugyanennyit a hitbizományok (kb. 823.000 kat. hold), 6-i%-át a kincstári földbirtokok (kb. 267.000 kat. hold) s kb. ugyanannyit az alapítványi és részvénytársasági földbirtokok (kb. 262.000 kat. hold), 0-8%-át (kb. 33.000 kat. hold) pedig a vitézi telkek. Bizonyos korrekciót jelentett a kötött birtokok túlságosan nagy területével s számával szemben az, hogy ezekből jóval többet (22%) adtak haszonbérbe, mint a szabadforgalmúakból (157%). Nagyban leront azonban ennek szociális értékéből, hogy pl. 1930-ban a bérleteknek csak 6-3%-a volt kisbérlet, 93*7%-a viszont 328 nagybérlő kezében volt. A Dunántúlon pedig még az országos viszonylatnál is kedvezőtlenebb volt a helyzet, mert itt a bérleti területnek csak 2%-a volt kisbérlet akkor, amikor az Alföldön 17-6%. Ezen a helyzeten változtatni volt hivatva a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról alkotott 1936: XI. t.-c. (V. ő. a vonatkozó képviselőházi naplókkal és irományokkal.) E törvény nem a hitbizomány jogintézményének eltörlését, hanem egyedül a hitbizományi nagybirtokprobléma megoldását tűzte ki céljául. Másszóval csupán a hitbizomány állami, nemzeti, közgazdasági és földbirtokpolitikai érdekekből káros hatásait kívánta megszüntetni. Gondoskodni arról, hogy a latifundiális jellegű hitbizomány ok az egészséges közgazdasági fejlődést ne akadályozzák, a földmívelő néprétegek gazdasági terjeszkedését s megerősödését ne gátolják, s ne maradjanak a földműves nép bajainak állandó forrásai. (Nemzeti s szociálpolitikai szempont.) Másrészről gondoskodni kívánt arról is, hogy a hitbizományok a nemzeti termelésben az eddiginél fokozottabb módon vegyenek részt. (Közgazdasági szempont.) Erre egy mód volt : a túlnagy hitbizományok korlátok közé szorítása. Itt természetesen tekintettel kellett lenni a művelési ágra is, mert erdőknél, terméketlen területeknél stb. a hitbizományi kötöttség káros hatása alig szembeszökő, sőt éppen az erdőknek egy kézben tartása közgazdasági szempontból is kívánatos is lehet; ámbár pl. nemzetvédelmi szempontból, mint Erdély szomorú példája is mutatja, nem mindig az.