Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

64 SZABÓ JÓZSEF nek (143.251 kat. hold) 12-5%-a, stb. Sokkal kedvezőbb a helyzet az Alföldön és Északon, ahol a vármegyék területének csak kb. 2—3%-a hitbizomány. Mindezek világosan mutatják hitbizományi rendszerünk egyik legnagyobb hibáját, hogy t. i. a hitbizományok az ország területén nincsenek egyenlően elosztva, némely vidéken óriási latifundiumokat alkotnak, és lehetetlenné teszik, hogy itt nemzeti szempontból értékes, törekvő emberek földhöz jussanak. A Dunántúlon hozzájárult a helyzet súlyosságához, hogy a területének kb. 10%-át tevő hitbizományokon felül 33%-a 1000 holdon felüli nagybirtok volt, vagyis a területnek több mint 40%-a volt jogilag vagy gazdaságpolitikailag kötött terület s mint ilyen, akadálya a parasztbirtokok alakulásának. Érdekes az ingatlanok művelési ágainak összehasonlítása abból a szempontból, hogy az ország területéhez viszonyítva hány %-uk áll hitbizományi kötöttség alatt. Természetesen az ország erdőterülete (1,906.057 kat. hold) volt az, aminek legnagyobb része (305.054 kat. hold, vagyis 16%) tartozott hitbizomány hoz. Az ország szőllő- (365.616 kat. hold) és kertterülete (191.821 kat. hold) viszont az, aminek legkisebb része (előbbinek o-6, utóbbinek i-6%-a). A szántóterületnek (9,727.162 kat. hold) 3-2%-a, a réteknek (1,160.602 kat. hold) 5-6%-a, a legelőknek (1,727.185 kat. hold) 4-8%-a tartozott hitbizományhoz. A hitbizományok közül egyébként egy volt, amelynek ingatlanai 200.000 kat. holdat, egy, amelynek ingatlanai 50.000 kat. holdat meghaladtak, 10.000—50.000 kat. hold nagyságú ingatlana 14-nek volt. A többi hitbizomány ingatlanainak nagysága 10.000 kat. hold alatt maradt. Olyan hitbizomány, amihez mezőgazdasági ingatlanok nem tartoztak, csupán 6 volt. Ilyen körülmények közt a hitbizomány, főleg a Dunántúlon, a nagybirtoknak jogilag intézményesített alakja volt. Közgazdasági, szociális és nemzetvédelmi szempontokból mindazokat az érveket fel lehetett ellene hozni, amiket általában a nagybirtokkal szemben fel lehet, sőt fokozottabb mértékben, mert a jogi kötöttség bizonyos természetellenes állandóságot is kapcsolt ehhez az egyébként sem kívánatos állapothoz. S valóban, a hitbizományi törvény parlamenti vitájában mindezekkel az érvekkel találkozunk. A parlamenti beszédeken