Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

SZABÓ JÓZSEF birtok problémája áll. Kihangsúlyozzák ezt a további reformtervek is. A hitbizományi reform kérdésének tárgyalására ugyanis a magyar tudományos akadémia 1846-ban pályadíjat tűzött ki. A három pályadíjnyertes mű egyaránt pénztökére kívánta átalakítani a hitbizományokat. A reformból a szomorú kimenetelű szabadságharc s az ezt követő politikai zavarok közepette semmi sem lett. A kiegyezés utáni korszakban azonban ismét élénk irodalmi tevékenység indult a hitbizományok reformja érdekében, főleg közgazdasági szempontból. Többek között felmerült ekkor a hitbizományok nemzetiségi vidékre áttelepítésének gondolata, ami nemzetvédelmi szempontból egészen szerencsétlen elgondolás. Sokkal szerencsésebb a mult század utolsó éveiben a polgári törvénykönyv előkészítésével kapcsolatban a hitbizomány reformjára vonatkozólag felmerült újabb tervezet, amelynek alapgondolata ismét az, hogy a hitbizományi ingatlanok terjedelme korlátoztassék ; legnagyobb terjedelmük pénzértékben állapíttassák meg, bár az erdőségeké enyhébb szempontok szerint. Sőt e tervezet további érdekes korlátozásokat is javasol. Eltekintve attól, hogy hitbizományokat csak azok alapíthattak volna szerinte, akik a közügyek terén érdemeket szereztek, azt is előírja a tervezet, hogy a hitbizományként leköthető terület legnagyobb mennyisége az ország egész területéhez viszonyítva is megállapítandó, sőt az egyes megyék területéhez viszonyítva is — az egyéb okokból kötött birtokok területének számbavételével. Sőt ezzel kapcsolatban az is terveztetett, hogy nyújtassák mód állagváltoztatások kötelező elrendelésére, ha az ingatlanok megkötöttsége egyes vidékeken szembeszökő gazdasági hátrányokat okoz. Az észszerű reformok keresztülvitelét ismét egy politikai esemény akadályozta meg : a világháború. Ennek befejezése után a reformgondolatok ismét újult erővel merültek fel. Az eredmény ezúttal nem is maradt el teljesen. Törvényhozásunk két olyan reformot is alkotott, aminek kihatása volt a hitbizományokra : az 1920. évi földreformot és az 1921. évi vagyonváltságtörvényt. A legnagyobb jelentőségű tervezet (1925) alapgondolata azonban ismét az volt, hogy a hitbizományokhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanok terjedelme korlátoztassék,