Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL 39 zsugorodására vezetett. Amerika egyre kevesebb autót, gyapotot, kokszot és olajat ad el Európának s kivált a szegényebb, bevándorlási tilalomsujtotta országoknak. Kivitele egyre inkább áttolódik a kivitel szempontjából kevésbbé természetes irányt jelentő többi amerikai ország felé. Azonban e közben a legnagyobb erőfeszítések ellenére is hatalmas összegeket fizet saját munkanélküliéinek segélyezésére.1 A lakosságnak viszonylag sehol oly nagy aránya nem jut a munkanélküliekre, mint a természeti adottságokban végtelenül gazdag, de a sok tekintetben monopolisztikus helyzetével visszaélő U. S. A.-ban. Magas bért tartani, munkaerőt be nem engedni és emellett bőségesen exportálni is : ez a hármas csoda még Amerikának sem sikerülhet. Igen, a hatalmas munkanélkülisegélyekkel sikerül az életszínvonalkülönbséget őrizni. Igen, ott 25 millió személyautó szalad, minden öt emberre jutva egy, tízszer-ötvenszer annyi, mint Európában általában. De egészséges-e, megérdemelt-e ez a nagy, szakadékszerü különbség? Nem volna-e minden sokkal inkább rendben, hogyha 10—15 millióval többet adott volna el Amerika Európának (amikor is még mindig négy-ötször annyi lenne a bizonyos jólét jegyéül tekintett járművek aránya ott, mint Európában)? ! Ez jelentett volna igazi prosperitást, állandó, egészséges anyagcserét Európa és Amerika közt. Nem a maihoz hasonló vértelen forgalom, amelyet időnként jelentősen nehezítenek is (behozatali engedély, felárrendszer stb.). Kiegyenlítettebb bér- és jövedelmi viszonyok kérdése lett volna az egész, amit a bevándorlási törvény gyökeresen és szervesen meghiúsított. Hogy miképen lehet egocentrikus intézkedéssel a természetes gazdasági kapcsolatokat és a nemzetközi szociális egyensúlyt széles térben megbontani, arra keresve sem lehet jobb példát találni, mint az amerikai bevándorlási törvényt. Az autarkiás törekvésekben ez legalábbis annyira vétkes, mint az áruk forgalmának a korlátozása, a 1 V ö. vitéz Surányi-Unger Tivadar i. m. 6. 1. ((Kivételesen magas munkanélküliségről van szó, amely egymagában sokkal nagyobb, mint a földkerekség összes többi országának statisztikailag nyilvántartott munkanélkülisége.* ((1939/40. évre ... 2 milliárd dollár jut a munkanélküliek segélyezésére.* i. m. 8. 1. — (A hivatalos kurzus alapulvételével is ez az összeg kb. 6-szorosa a magyar állam egész költségvetésének.)