Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

36 SCHNELLER KAROLY jobban szeretné az ilyen állam fizetni a közvélemény hatása alatt a maga alkalmazottait és másfelől — ami nem meglepő, de szükségszerű — minél kevésbbé tudja ez esetben honorálni a fölösszámúakat; mindazonáltal igazi túlnépesedésről szó sincs. 3. Vagy például valahol óriási vámtételek barrikádozzák el az ország határait az idegenben olcsóbban előállított iparcikkekkel vagy mezőgazdasági termeivényekkei szemben. A megtorlás természetes kilátásai ellenére is. Eltekintve attól, hogy a hosszú határok vámszolgálata is tekintélyes pénzt emészt fel, így a produktív fizikai munkát végeztető tőke képződését és ezzel munkaadási kapacitását ez csökkenti, maga a vámtétellel előálló drágítás mindazok életszintjét leszállítja, akik vevői e védett cikkeknek s akiknek nincs módjukban áthárítani más társadalmi rétegekre a maguk munkaszolgálatait, vagy esetleg nem védett produktumait. Az a fülledtség, amit a drágulás miatti elégedetlenség és a szükséglet kielégítétlensége okoz, szintén könnyen azt az érzést keltheti, hogy az életküzdelem és a verseny azért nagy, mert sok az ember. 4. A monopólium élettér-csökkentő hatásáról — különösen a kartellizálással kapcsolatban — szintén sokat lehetne beszélni, de inkább a monopólium egy olyan esetét világítjuk meg, amelyről keveset szólnak, jóllehet a látszólagos túlnépesedésben lemérhetetlen nagy jelentősége van. A vándorlási tilalmakra gondolunk. Nemcsak az Északamerikai Uniójéra, de elsősorban erre. Hogy miképpen jut ez kapcsolatba a monopolhelyzettel, arról pár sor felvilágosítással tartozunk. Ha az olcsón termelt áru (vám, tilalom stb. miatt) nem jut el oda, ahol arra szükség van, akkor drágábban fogják ugyanott előállítani, de viszont ezen utóbbi ország ebben az esetben a saját, olcsóbban termelt más áruját csak nehezebben juttathatja el oda, ahová megint erre van szükség. Egyrészt az elzárkózás viszonossága miatt, másrészt azért, mert a ráció- és termelésellenes befektetések apasztják azt a tőkét, amelyet a versenyképes termékek előállítására fordíthat. A rendeltetésellenes termelés «haragszom rád» jelszava alatt folyó és az önsanyargatásra emlékeztető önellátási politikájának ártalmairól és részleges csődjeiről nem szívesen beszélnek és hallgatnának is, ha nem beszélnének a külkereskedelmi statisztika gyérülő vagy éppen üres rovatai