Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL 33 és nyomasztóbb. E relatív számok értéke valóban csaknem teljesen relatív. Az élettér nagyságát úgy ahogy visszatükrözik, de nem azt a feszültséget, azt az életnehezítő közérzést, amit a népesség telítettsége okoz. A gyarmatszegény népek közismert ellenvetése (könnyű a gyarmatosító, beérkezett államoknak!) nem egészen alapos. Anglia ugyan együttél dominiumaival, gyarmataival s emellett nagy hitelező és szállító állam is. És tény is, hogy Anglia egész behozatalának 35—40%-a, sőt kivitelének 46—49%-a a gyarmatok és dominiumok felé irányul, illetve onnan származik. Azonban ott van a gyarmataival külkereskedelmileg 8—10%-ig érdekelt Hollandia vagy éppen Belgium, amelynek gazdag Kongója a behozatalban csak 5—7%-kal részesedik, a belga kivitelnek pedig éppen csak 2%-a irányul oda. Ezekben az államokban az «élettér» nem igen tolódik át a gyarmatokra s az életszínvonal ugyancsak nem alacsony. (Belgiumban pl. minden 35 emberre jut egy autó, nálunk ugyanakkor minden 375-re, Görögországban minden 496-ra és Bulgáriában csak minden 1341-re egy; a cukorfogyasztás egy emberre Belgiumban 26 kg, nálunk 11—13, az egyébként valóban igen sűrűn is lakott Olaszországban csak 7 kg, de viszont egy hektár szántóról Belgium 24—28 q búzát csépel, míg nálunk alig 14, Spanyolországban 10, Bulgáriában 12 és Görögországban alig 9 az átlag.) A statisztikust kísértő circulus vitiosus ugyan itt is incselkedik : azért van-e sok ember ott, mert nagy a termésátlag, vagy azért van-e nagy termésátlag, mert sok az ember s ez a tény jobb művelésre kényszerít? Mindazonáltal e kérdés ebben az esetben kevéssé zavar. Belgiumban s éppen így Nyugatnémetországban, Angliában, sőt jórészt Hollandiában is főleg azért van sok ember, mert sok a kőszén, a vas, vagy nagy az alumínium- a réz-, az ólomtermelés stb., nagy a munkamegosztás, kitűnő a földrajzi fekvés, fejlett a külkereskedelem és sok a régi, nagykultúrájú város. Nagykereskedelem és ipar, intenzív mezőgazdaság mellett a kis területek is nagy népességeket tarthatnak el anélkül, hogy e sűrű lakosság a túltelítettség érzését keltené s anélkül, hogy ebből valami kollektív elégedetlenségnek kellene származnia. Persze minél egyoldalúbb a termelés s főleg minél inkább a föld terjedelméhez kötötten él a lakosság Társadalomtudomány. 3