Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL
30 SCHNELLER KAROLY különböző nemzetek erőviszonyaiban ez a föld-telítődés szükségképpen nagy módosulásokat okozna és a civilizáció súlypontjaiban, a hatalmi viszonyokban is felettébb nagy eltolódások következnének be. (E tekintetben nem éppen nyugodt szívvel nyugtatnók meg Malthust : 30 év óta olyan nagyok már ezek az eltolódások, Európa rovására, hogy nekünk igazán nem sok üjat mondana ez a vészkiáltás.) Mindezekre a könnyen feltorlódó ellenvetésekre a magunk részéről azt válaszolnók, hogy a terület népességbefogadó kapacitásának az emelkedésére vonatkozó számvetések inkább pesszimisták, semmint optimisták. A technika és a találékonyság további gyorsuló fejlődését ugyanis feltétlenül bele kell kombinálni minden jóslatba. Ügyhogy a még oly színes képek is földhözragadtak ahhoz képest, ami bekövétkezhetik. Épp ezért csak kicsiségeket vetünk oda, amikor azt mondjuk, hogy Közép- és Dél-Európa — beleértve természetesen és pedig nem utolsó sorban az öntözött Magyarországot — átalakulhat egy hatalmas kertté, szőlővé, gyümölcsössé. Ugyanez áll az Északamerikai Unió Csendes Óceáni részére, Kis-Ázsiára, Japánra stb. A sivatagok egy részét öntözhetővé lehet tenni, másutt óriás halastavak létesíthetők, a nagy helyen kis kalóriát adó termeivények helyett egyre több olyan cikket lehet majd termelni, amely kis helyen nagy fűtőértéket kondenzálhat ; a termésátlag a föld nagyobb felén még igen jelentősen növelhető és az állatállomány, a tenyészanyag ügy tejelésre mint súlyra még nagyon fokozható, javítható. A táplálékul szolgáló állatállomány mennyivel gyorsabban szaporodik és szaporítható mint az emberiség ! És mit tudunk arról, hogy a szintétikus élelmiszerelőállítás kísérletei hová fognak vezetni és hogy mi mindent fogunk valamikor felraktározni a levegőből és hogy szaporíthatjuk el a tenger halállományát? Épp ezért meddő dolog a jövőbe nézni. A lehetőségek szaporodása mindig elhagyja a felsorolások lehetőségét. Mindez igaz vagy igaz lehet. De . . . Malthus a harcot mégsem vesztette el mindaddig, amíg 1. fennáll annak a bizonyításnak a lehetősége, hogy a mostanáig és a jelenben végbemenő fegyveres összeütközések és katasztrófák oka a népesség erős szaporodásában, illetőleg az ebből adódó és államonkint