Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL 27 emberpazarlás, magas halandóság kísérte ezt az erőteljes megújulást s így az utólagos akadályok társadalompusztító hatása (amelyektől Malthus szerette volna megkímélni a társadalmakat) ugyancsak érvényesült, e hatalmas szaporodás áldozataként. A leglényegesebb ellenérve azonban Malthusnak valószínűleg az lenne, hogy az ő tétel-fogalmazása szerint e 130 év alatt sokkal, de sokkal több ember is lenne még a mostaninál is, hogyha csak a szaporodási képesség és hajlam döntött volna, de közbe jött a fogamzásgátló technika, a gyermekszámnak a házasságon belüli tudatos korlátozása, amit Malthus az erkölcstelenség és a bün kategóriájába sorol. Az említett represzsziv akadályok mellett — és valószínűleg azokon túlmenőleg — ennek tulajdonítaná azt, hogy az egyensúlyzavar nem következett be élelem és ember közt. De valószínűleg hozzátenné azt, hogy a lelkekben éppen elég nagy egyensúlyzavar következett be emiatt is és azután megbomlott az az egyensúly is, amely az egyes nemzetek népszáma és gyarapodási üteme közt — Franciaországot némileg már akkor is kivéve — az ö és Quetelet idejében fennállott, valami megingathatatlannak látszó szabályszerűséggel. (Hogy ez mily nagy mértékben következett be, az a fenti táblázat behatóbb tanulmányozása után kiderül.) De erre talán csak mellékesen térne ki, ellenben nyomatékkal és joggal mondaná Malthus, hogy öt csak annak be- vagy be-nem-következéséért számoltassák el, amit ő mondott. Mert ő soha nem hirdette azt, hogy a fogamzás gátlását a házasságon belül el lehet vagy éppen el szabad érni. Tehát a vita fair volta megkívánja azt, hogy az emiatt bekövetkezett szaporodásbeli deficitet ne használják fel Malthus egyensúly-zavar elmélete ellen; nem a szaporodásbeli képességet becsülte túl — mondaná —, hanem lebecsülte a szaporodás meggátlásának a készségét és az erre való képességet. Ez szerinte nem praeventiv, hanem repressziv, bűn-kategóriába tartozó akadálya a szaporodásnak. Hozzátehetjük most már, hogy ha nem is becsülte lényegesen túl az emberiség szaporodási képességét, de annál inkább lebecsülte az emberi találékonyság fejlődését, a termelés fokozásának a lehetőségét, a technika és a közlekedés haladását, a gép jelentőségét az elsőrendű szükségleti cikkek előállítása