Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - HORTHY MIKLÓS

jy* HORTHY MIKLÓS 1920—1940. (Elnöki megnyitó a Magyar Társadalomtudományi Társulat 1940. március 3-iki közgyűlésén). A magyar állam minden hü polgárának szíve napjainkban Feléje dobog, hiszen Neki köszönjük az új Magyarország új életirányát. Húsz éve önt belénk biztonságérzetet az a tudat, hogy az Ö keze van a kormányon. Minden szava és gesztusa a megtestesült határozottság, férfias acélosság ; tudjuk, amit akar, az mind a magyarság legbensőbb kifejezése, élniakarása és napfényre vágyódása. Minden magyar ösztönösen tudja : ö a mi vezérünk és más nem lehet. A bennünket körülszáguldó, mai vüágviharban is minden magyar Tőle vár útbaigazítást, hiszen tudjuk, kijelentette egykor : «Vállalom a nagy feladatot», s ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy senki nem viseli lelke legmélyén az ország legfőbb vezetésének gondját jobban, mintŐ. Idézzük egy percre vissza a húszas évek elejét, Társulatunk külön szemszögéből állapítsuk meg Kormányzónk társadalomfelfogásának a velejét. Ma is az a magyar társadalomfelfogás egyik központi gondolata, amelyet még mint az akkor sarjadó nemzeti hadsereg fővezére kiáltott bele a 20 év előtti magyar életbe : «Nem engedek több nemzetrontást». Mennyi minden van ebbe összetömörítve ! Egy megújhodó nemzet belső, nagy credó-ja, de egyben külpolitikai állásfoglalásának bátorsága is, hiszen akkor még csupa ellenségtől voltunk körülvéve s a nemzetrontás nemcsak belülről történt. A belső helyzet sem volt még megnyugtató. A pártok vonalán heves viták folytak az államforma kérdésében. A nagy társadalmi kérdőjel mögött ott voltak a menekültek tízezrei; vagy számkivetett, vagy letört középosztály. A munkásság szívében még lobogtak vöröses lángok, a kispolgárságunk, mint évszázadok óta tette, elvtelenül Társadalomtudomány. I