Társadalomtudomány, 1939 (19. évfolyam, 1-5. szám)

1939 / 1-3. szám - Az emberi haladás társadalmi feltételei és akadályai

2 BÁLÁS KÁROLY társadalmi haladás tehát, illetőleg a modern társadalom jelenlegi kultúrszínvonalának a fennmaradása, fenntartása és továbbfej­lesztése is két dolgot, két tényezőt feltételez : az egyik az, hogy a társadalomnak nagy tömegei megmaradjanak azon a kultúr­színvonalon, amelyen most vannak, vagyis a tudásnak, igények­nek, kultúréletlehetőségeknek legalább azon a színvonalán élje­nek tovább, mint jelenleg és másodszor, hogy ezek között a tár­sadalmi rétegek között mindig akadjon elegendő számban, megfelelő energiájú és tehetségű olyan ember, aki a jelenlegi állapotokat, a kultúrát, a gazdasági és tudományos színvonalat előbbre vinni tudja, akarja és akinek ezek a lehetőségek ebben a társadalomban megfelelő mennyiségben és minőségben meg­nyílnak. Egyrészt tehát a tömeg kultúrszín vonalának a le nem süllyedése, hanem előbbrehaladása, másrészt pedig elegendő számú és erejű olyan embernek a kitermelődése, létrejövése, illetőleg minden időben való készenléte, akik a kultúra számára a haladásnak csúcsteljesítményeit, példáit, találmányait, út­mutatását tudják megadni. A haladás megakadásának azon­ban be kell következnie, ha oly anyag- és erőforráshiány áll be, amely a létező és elért tudományos és technikai színvonal dacára már megakadályozza a termelésnek, a termelési meg gyár­tási berendezéseknek, eljárásoknak qualitativ vagy quantitativ vagy pedig mindkét irányban való továbbfolytatását és csak alacsonyabb igényű termelést enged meg vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét irányban. 2. Itt meg kell jegyezni, hogy az emberiség sorsára nézve ebben a tekintetben nem az az irányadó, hogy a tudomány mindenkori haladottsága szerint miféle anyag- és erőforrás elő­állítások lehetségesek a jövőben, hanem az, hogy az adott min­denkori időpontban a társadalom szükségleteihez mérten quan­titative és qualitative mit és mennyit tud ebből az adott idő­pontban megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy a mult már nem a miénk és a jövő még nem a miénk. Tehát csak a jelen az, amely részünkre mindenkor rendelkezésre áll. Ennél­fogva nem az az irányadó az emberiség haladása szempontjá­ból, hogy a jövő micsoda új eljárással, anyagforrásokkal, erő­forrásokkal kecsegtet, hanem, hogy a mindenkori korok a maguk jelenében mit tudnak felhasználni. Ha tehát a tudás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom