Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA

A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA 37 legények figyelmét. Ezzel szemben a férfiak szerepe a válogatás, féltékeny birtoklás és megtartás. Az epika pl. férfiműfaj s a parasztmeséket nem az anyák mesélik gyermekeiknek, hanem az udvarló pásztorbojtár pl. ezzel kedveskedik választottjának s a fiatal férj mesével altatja el feleségét. A termelő munka és a szerelem azonban csak távoli romantikus elképzelésekben olvad mindig idilli együttessé, a valóságos paraszti életben sokszor súlyos tragédiák fakadnak e két emberi tendencia összeütközéséből. Szerelem és házasság nem jelent egyet, mint azt már a tanulmányunk elején idézett parasztközmondások is bizonyítják. És ahol ebben a nehéz paraszti életben a szerelem és a termelő munka érdeke ellentétbe kerül, legtöbbször az egyén legdrágább kincse, az egyéni érzelem esik áldozatul. Ha az egyén ellenszegül, akkor súlyos tragédiák születnek, melyek a népballadák lélektani magját képezik. A harmadik ártendenciáról, az egyéni magasratörekvésről már a parasztélet polaritása során szólottunk. Ide kapcsolódna még a paraszt vallás kérdése is, mely egy egész bonyolult világot jelent. A szó szoros értelmében nem beszélhetünk református vagy katolikus magyar parasztról s ettől függetlenül a parasztok babonáiról és hiedelmeiről. Mágikus hiedelem és egyházi vallás szerves egésszé olvadtak össze a századok folyamán s a régi pogány hagyományok épúgy, mint az egyház csak elemeket és motivumokat adott ahhoz a valláshoz, melyet a népi lélek a legkülönbözőbb elemekből gyúrt öntudatlanul össze paraszt vallássá. Igen sok esetben pl. a falu kuruzsló ja vagy boszorkánya egyúttal a legvallásosabb öregasszony, aki előimádkozó a templomban és búcsúra vezeti a falu népét. Sem ő, sem a falu lakói nem látnak ebben semmi kivetni valót. Rosszul megfigyelt tapasztalások, eléggé ki nem elemzett természeti tünemények, felületes és elhamarkodott általánosítások útján szerzett mágikus hiedelmek és egyházi tanítások keverednek ebben a vallásban csakúgy, mint ahogy pl. a téli napforduló pogánykori pásztorjátékai szervesen alakultak betlehemes játékokká a keresztény karácsony ünnepéhez való kapcsolódás során. Fent felsoroltuk azokat az okokat, melyek gazdasági, földrajzi, társadalmi, vallási, történelmi, nemzetiségi tényezők formájában kívülről, mint környezethatás alakítják a parasz-