Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI

A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI 7 Ha átfutjuk az «Année Sociologique»-ben dolgozó és Durkheim köré csoportosult írók munkáinak gyűjteményét, láthatjuk, hogy hozzájárultak a szociológia különböző ágainak felújításához, akár a jogszociológiáról (Fauconnet, Davy, Rey munkái), szociálpolitikáról (Bouglé, Maunier munkái), vallásos szociológiáról (Mauss, Hubert, Herz munkái), vagy akár a gazdaságszociológiáról (Simiand, Halbwachs munkái) legyen szó. Mindezen haladásról megpróbáltam számot adni, amikor felállítottam «a mai francia szociológia mérlegét.» Ez a haladás nemcsak abban áll, hogy bekerült mindegyik tudományszakba az a fogalom, hogy a tanulmányozott jelenségek törvényeknek vannak alávetve, melyeket összehasonlító megfigyelésekből ismerhetünk meg, hanem arra is figyelmeztetik a specialistákat, hogy az általuk tanulmányozott jelenségek egymással szoros kapcsolatban állanak és mindnyájan együtt járulnak hozzá a szociális egészek gazdasági életéhez, amelyek sajátos realitások. Hogy ez az egységre törekvés hogyan vezethet el a szociológia felosztásához és részei arányának megváltoztatásához, ezt Mauss megjelölte egyik cikkében, mely az «Année Sociologique» utolsó kötetében jelent meg. A következő kötetben, mely az ^Annales Sociologique» első kötete, ugyanez a szerző egy általános leíró szociológiáról mutat be töredékes tervezetet. Ez a cím jellemzi a francia szociológiának a háború óta uralkodni látszó egyik irányát. Szükségét érzik annak, hogy egyik leírást, szociológiai tanulmányt a másik után írják és hogy mindenféle ankétet rendezzenek. A «konkrétum felé» akarnak haladni, — hogy Wahl egyik kifejezésével éljünk. Már nem építenek nagy buzgalommal filozófiai és történelmi rendszereket, mint az előfutárok tették, hanem arra törekednek, hogy türelmesen és szerényen minél több jól megfigyelt szociális tényt jegyezzenek fel. Ez az irányzat már a Francia Szociológiai Intézet munkálataiban is megnyilvánul, ahol jog- és közgazdaságtani tanárok egyre nagyobb számban vesznek részt és barátkoznak össze a szociológusokkal. Hallhatunk ott pl. előadásokat az adósok jogairól Rómában, a nemzetközi szerződések formáiról, vagy a francia vallási szertartások fejlődéséről. Ugyanezeket a törekvéseket találjuk meg az École Normáié Supérieure által életrehívott Társadalmi Documentatio Köz-