Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)
1937 / 1-2. szám - Az agrárnépesség egészségvédelme mint biztosítási probléma
AZ AGRÁRNÉPESSÉG EGÉSZSÉGÜGYE 3 7 tárgyául tekintendő, három dimenzióval fejezhető ki : vonalszerű hosszúságát a mezőgazdasági alkalmazottak képezik, horizontális síkjának mélységi kiterjedése ezeknek valamennyi családtagját, tehát a feleségen és gyermekeken kívül az összes együttlakókat tartalmazzák, végre a vertikális irányban a biztosítás általi teljesítmények ábrázolhatók. Jelenleg e három irányú követelmény mindegyike nagy fokban hiányos ugyan, de határozottan észrevehető, hogy a gátló materialisztikus életszemléleti tényezők ellenére a prevenciós törekvések már mutatnak fejlődést a humanitárius vagyis «emberközpontú» orvosbiológiai irányban. Azzal a célzattal és abban a reményben, hogy a ma még homályosan kifejeződő társadalmi és törvényhozási irányfolyamatot egy élesebb megvilágítással virulensebbé tesszük, a fenti három dimenziót közelebbről is kifejtjük. a) A vonalszerű hosszúság, amely az OTI munkaterületén már teljesen kibontakozott: kiegészítendő a mezőgazdasági alkalmazottaknál is. A harminc évvel ezelőtti, még patriárkális viszonyok között létrehozott 1907. évi XLV. t.-c. csak a természetbeni lakást élvező, évi szegődményes («kommenciós») cselédeket ismerte el olyanoknak, akiknek betegápolásáról a munkaadó köteles gondoskodni. Ez a törvény, a virágzó tanyaromantika ezen szimbolikus kifejezője, az «uradalmi orvos» típusfogalmat termelte ki : az uradalmak évdíjas háziorvosát, aki az évi díj ellenében a szülési és egyéb műtéti beavatkozásokon kívül ellátta a kommenciós cselédek orvosi szolgálatát, amit az idézett törvény a munkaadó kötelességévé tesz és, aminek elmulasztásáért a törvény szigorú büntetést is alkalmaz. Ezen évdíjas és így törvényes védelemben részesülő mezőgazdasági alkalmazottakon1 kívül a gazdaságokban számottevő számban «társvállalkozók» is vannak, mint feles dohánykertész, feles dinnyekertész, feles konyhakertész, valamint egyéb részes jellegű vállalkozók, mint harmadosok, szakmányosok, továbbá ugyancsak 1 Uradalmi tisztek, ispánok, írnokok, gazdák, vincellérek, továbbá kocsisok, béresek, csikósok, csordások, kondások, juhászok.tehenészek, bivalyosok, éjjeliőrök, kerülők, végül a gazdaságban állandóan alkalmazott és szintén helyben lakó évdíjas kovácsok, kerékgyártók, gépészek, asztalosok és egyéb iparosok, legvégül pedig a belső alkalmazottak, mint urasági inas, lovász, szakács, stb., valamint kertész, udvaros, stb., stb.