Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 1-2. szám - Az agrárnépesség egészségvédelme mint biztosítási probléma

AZ AGRÁRNÉPESSÉG EGÉSZSÉGÜGYE 35 csönösségekkel1 kapcsolható össze. Ez a kapcsolat hatósági felügyelet és ellenőrzés tárgyává teendő. (Mindezeknek hiányai a társadalombiztosítási rendszernek jelen formájában való kisértéküségére további bizonyítékul tekinthetők.) A centripetális alanyi megnyilatkozások a kölcsönösség mérlegének ingadozásától függően a részvételi díj járulékoknak a nagyságára hatnak vissza és aktivitásra serkentenek. Teljes nincstelenség esetén ez a részvételi díj járulék csak jelképes : teljes ellátást adó inségmunkák, nevelőhatású munkatáborok «tantusz»-szerű béreiből állana, amely azután már nem jelképesen a községi, állami közösségek hozzájárulásaiból volna pénzre beváltható az intézmény részéről. A «közgyógyszerellátás» szegénygondozottjainak különösen az «ideiglenesen fizetésképtelenek B. csoportja» (lásd 400/1932. N. M. M. sz. rendelet) is ide beolvasztható. A biztosítás, illetőleg egészségvédelem centrifugális tárgyi megnyilatkozása az így kötelezőleg biztosítottakkal szemben úgy teljesítené az említett kettősséget, hogy az a falu népénél elsősorban a passzív, ellátási jellegű legyen : orvosi, kórházi és házi gyógykezelés, élelemkiegészítés (cukorakciók, vitaminakciók, golyvás vidéken jódakciók, stb.), inségakciók (iskolásebédeltetési, -tízóraiztatásiakciók, stb.), anya- és csecsemő kölcsönkelengyék, háziápolási vándorládák, továbbá házassági, építési és tatarozási kölcsönök. A fő az, hogy a passzív támogatások hangsúlyozásában a «természetbeliség» és 1 A kölcsönösség Schmidt szerint «oly jellegzetes ismérve a biztosításoknak, hogy csak ez különbözteti meg őket a karitásztób. A kölcsönösség jelentőségének hangsúlyozása az irodalomban általánosan igen nagyfokú, mutatva ez elvnek nagy jelentőségét. Éppen ezért sürgősnek kell tekintenünk, hogy az egészségi biztosításban is a megfelelő módon kifejezésre jusson. íme néhány példa : Waldheim (ZeitgemáBe Reformén der Socialversicherung. Berlin. 1930.) : «A társas együttesek biztosítása a kölcsönösségen, az egyedek biztosítása pedig az üzlet érdekében, v. i. a pénzgazdálkodáson alapszik*. Oswald Stein (Le Droit international des Assurances. Paris. 1929. 18. old.) : cL'assurance est mutualité, on elle n'est pas assurance<>. Eugen Schmidt (Socialversicherung und öffentliche Fürsorge. Stuttgart. 1932. 6. old.) : «Ohne Leistungen der Teilnehmer liegt keine Versicherung vor». Manes Alfréd (Versicherungswesen. Berlin. 1930.) : cGegenseitige Deckung ist das specifische und hauptsáchlichste Charakteristikum der Versicherung». 3*