Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - Ünnepi Dolgozatok. - Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulója alkalmából. - Szerkesztették Laky Dezső és v. Surányi-Unger Tivadar. 1937. (Gergely R. könyvkereskedésének kiadása.)

KÖNYVISMERTETÉSEK megbolygatta. Gazdaságtársadalmi életünk adottságainál fogva a megzavart rend helyrebillenése egyenlőre még nem is remélhető. A népesedési mozgalom összetétele, bár már a 20-as évek elejétől kezdve indult romlásnak, a 30-as évek óta aggasztó. A mutatkozó bajok elhárítása elsősorban szociálpolitikai probléma. E szociálpolitikai probléma megoldásához vezető utat világítja meg igen élesen Mattyasovszky Miklós: Jogi személyek a földbirtokpolitikában című (12 sz.) dolgozata. Szerzőnk szerint a jogi személy nem fikció, ahogy a romanista Savigny hirdette, hanem hatalmi realitás, ahogy azt Gierke nagyon helyesen felismerte. A földtulajdon pedig, főleg a jogi személyek kezén levő nagy és legnagyobb birtok, hatalmi tény, amellyel mint társadalmi jelenséggel évszázadok óta küzd az államhatalom. Ujabban a célvagyon elgondolás szolgál a jogi személyek földhatalmának ideologikus igazolására. Bárminő tiszteletreméltó célja is van a jogi személynek, ez nem erőtlenítheti meg azt a legmagasabb — nemzetpolitikai — szférában mozgó célt, amely a magántulajdonnak a népi tömegeknél való általánosítása végett a kisbirtokot szaporítani óhajtja. (Szerény nézetem szerint a hitbizományi földvagyontömeg a célvagyontípusnak államhatalmilag utánképzett válfaja lévén, a célvagyon elmélettel együtt áll, vagy bukik.) Az eddigiekben egy közgazdasági alapanyagba beágyazott társadalomtudományi gócot és annak áttételeit vizsgáltuk. Dékdny Istvánnak A társadalom természetéről és a szociálpolitika négy típusáról című dolgozata (4. sz. dolgozat) áttétel nélküli önálló góc a közgazdasági környezetben. Az előbbiekben azt vizsgáltuk, hogy a közgazdaságtan kiváló művelői a gazdaságnak a társadalomhoz való elméleti kapcsolatukat hol és miben keresik. Itt a legjobb európai nívón mozgó magyar szociológiai tudás képviselője fejti ki kb. négy évszázadnak a társadalom lényegéről vallott, a közgazdaságtan elvi alapjait is determináló nézeteit. Fejtegetései nem tudásszociológiai : ideológiai alapon nyugvók. A társadalom-szemléleti formákat a közgazdaságot közelről érintő szociálpolitika különböző típusai számára medret ásó eleven folyamatukban mutatja be. Fejtegetései abban a tételben csúcsosodnak ki, hogy a társadalom természetét,