Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)
1937 / 3-5. szám - Társadalomrajz a bíróság előtt
FIGYELŐ 247 hogy egyenesen Londonból és Berlinből jönnek ide tudósok, hogy velük foglalkozzanak. Még a dologgal járó anyagi haszon sem kecsegtette őket. Ez a parasztságra cseppet sem hajlamos felfogás igen rokonszenves volt számukra s személyes barátkozás alapján kellett a falusiakat a gondolatnak megnyerni. Ilyen alapon azonban a legnagyobb készséggel egyeztek bele, hogy szobákat adjanak ki, de olyan gesztussal, mintha az idegeneket vendégségbe hívnák magukhoz. S valóban ez volt a dudariak és idegenek közt a viszony a kutatás egész ideje alatt. — Az idegenek külön-külön parasztházaknál laktak s ez alól a szabály alól még az öreg professzorok sem voltak kivételek. Egy-két nap tapasztalata után maguk a professzorok tiltakoztak volna leginkább a kivétel ellen. Meleg baráti, csaknem családias viszony alakult ki vendéglátók és vendégek között s néhány nap múlva minden idegen a «mi borjunk», a «mi unokánk», a «mi kertünk» néven emlegette házigazdái házatáját. Minden külföldi mellé magyar tolmács volt beosztva, aki kora reggeltől délután ötig tolmácsolt. Délután ötkor az egész társaság teára gyűlt össze a pap lakásán. Tea keretében angolnyelven előadást tartottunk, Magyarország szociális, gazdasági és néprajzi problémájáról, hogy a külföldiek a Dudaron látottakat össze tudják hasonlítani Magyarország általános viszonyaival. Az előadások szakemberek tollából kikerült tárgyilagos adatközlést és ismertetést nyújtottak (Bartók Béla : Magyar népzene, Kerék Mihály : Telepítés, Viski Károly : Tárgyi néprajz, Ortutay Gyula : Szellemi néprajz, Reitzer Béla : Parasztság társadalmi struktúrája, Tomori Viola : Paraszt-lélektan). Előadás után minden résztvevő megkapta az előadás egy-egy sokszorosított példányát. Dudar alapvető statisztikai adatait angol nyelvű sokszorosításban már érkezéskor megkapta minden külföldi, Buday György külön erre az alkalomra készített művészi dudari térképével az exlibrisével díszített mappában. — Mindezt előkészíteni volt lényegileg a mi feladatunk. A tulajdonképeni kutató munkát maguk a külföldiek végezték, előzetes munkafelosztás alapján. Külön dolgozott az angol csoport, Alexander Farquharson-na.k, az Institute of Sociology főtitkárának a vezetése alatt, Thurnwald berlini egyetemi tanár és felesége pedig, valamint Gierlichs kölni professzor a maguk