Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - Balás Károly és Heller Farkas

FIGYELŐ 231 román megszállás alatt felnőtt nemzedék tagjai és nem volt egy sem köztük olyan, aki meghívót kapott volna anélkül, hogy a magyar élet valamely ágában valami eredményes szolgálatot ne teljesített volna. A Találkozót az erdélyi sajtóban nagy harcok előzték meg, baloldalról nagy reményeket fűztek hozzá, a «hivatalos» Magyar Párt és az egyházi körök aggodalommal nézték az előkészületeket. A nemzedéki ellentét és az a mulasztás, mellyel a Magyar Párt az új nemzedék politikai nevelésében részes, fokozták az érdeklődést, amellyel mindenki a Vásárhelyi Találkozó elé nézett. Az Idő vastörvénye parancsol és egy napon Erdély magyar életének irányítása mégis e nemzedék kezében lesz, így sok függött attól, hogy mi az a szellem, ami a Vásárhelyi Találkozó nyomán szétárad és láthatatlan erejével egykor formálni fogja Erdély sorsát. Marosvásárhely meglepetést hozott Magyar Pártnak, konzervatívoknak, öregeknek, baloldaliaknak és románoknak egyaránt. A Találkozó vitáiból : a magyar keresztyén és nemzeti demokrácia ideológiája került ki győztesen. Az élet minden kérdését vizsgálat és vita tárgyává tette és ekként határozott: A társadalom a nemzeti egység jegyében a keresztyén erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint alakuljon át. Az erdélyi magyarságot egy egységes szervezet irányítsa, amely politikai, egyházi, közművelődési és gazdasági intézkedésekkel a magyar társadalom minden rétegét összefoglalja. A magyar kisebbség közjogi és nemzetközi jogi helyzete tekintetében a magyar önkormányzatot követeli az állami élet minden vonatkozásában. Az erdélyi román néppel való viszonya tekintetében egyrészt kimondja, hogy a középeurópai magyarság egyetlen nyelvi és kultúrközösséget képez, másrészt tudatában van annak, hogy a román és magyar népre a Dunamedencében közös hivatás vár. Az iskolai nevelés és az iskolánkivüli népnevelés kérdésében kimondta, hogy a nemzetnevelést egyetemes kisebbségi feladatnak tartja, családi nevelés fontosságát hangsúlyozták s végül az EMKE egyetemes magyar népnevelési központtá való átszervezését sürgették. Minden községben Magyar Ház építését kívánták és az értelmiségi réteg feladatául jelölték ki a népnevelést. A tudomány, irodalom, színház, zene és művészet terén is kijelölték feladataikat, tudományban : a nyelvtisztító mozgalom