Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

226 PONGRÁCZ KÁLMÁN érdekelt hatalmak többségét. Pedig e keretek között úgy gazdasági, mint politikai tekintetben a mai mértéket messze meghaladóan sikerült volna minden bizonnyal a Dunavölgy stabilitását biztosítani, amit ha a népszavazások is szankcionáltak volna, úgy Középeurópa békéje talán évszázadokra rendeztetett \jolna. Mivel azonban e feltételektől eltekintettek s ennek dacára a mai kisebbségvédelem rendszerét úgy alkották meg, mintha az érdekelt népeknek mód adatott volna állami hovátartozásuk és önrendelkezési joguk gyakorlására, — érthető, ha a teljes egészében jogi keretek közé szorított kisebbségvédelem ma is megoldatlanul hagyja a nemzetiségi kérdés annyi nyugtalanságot és feszültséget okozni képes politikai problémáit. Hiszen ha a mainál jóval tágabb, gazdasági térre egyáltalán ki nem terjedő háború előtti rendelkezések nem tudták megakadályozni ezer (Magyarország), illetőleg négyszáz éves (a monarchia) államalakulatok békéjének és nyugodt fejlődésének megzavarását s így a középeurópai nemzetiségi kérdés fokozatos elmérgesedését, — hogy lehetne ezt várni a mai viszonyok között, mikor manapság a nemzeti gondolat Európa-szerte még erősödött, mikor a kisebbségvédelem nemzetközi jogi szabályozást nyert, mikor középeurópai síkban újra egész tömeg nemzetiségi állam alakult, de ellentétben a múlttal, ma nem állami lét után törő, hanem egykor már magas színvonalú állami létet élt nemzetek, illetőleg nemzetek milliós tömegei vettettek kisebbségi sorsba? A békeszerződések nagy szolgálatot tettek az európai civilizációnak, mikor Lengyelország és a Balti Államok függetlenségét etnikai alapon újra helyreállították s ekként Nyugateurópa határát Kelet irányában jelentékenyen meghosszabbították. De elvi téren is nagy szolgálatot tettek a civilizációnak akkor, mikor a nemzetiségi ellentétektől annyira feldúlt középeurópai államok tömbjében az állam jogi szabályozás keretén túl, nemzetközi jogi szabályozást is adtak a kisebbségvédelemnek. Ez emelkedett és magas etikai érzéktől áthatott rendelkezések — amelyek elsősorban Középeurópa békéjét voltak hivatva intézményesíteni — azonban további kiépítést várnak részint elvi, részint gyakorlati síkban : vagyis az anyagi kisebbségvédelem körének kitágításával, az alaki vé-