Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

A DUNAVÖLGY RENDEZÉSE 221 történelmi, sem a stratégiai szempontokkal nem lehet összeegyeztetni. Az elvi alapon elképzelt rendezés keresztülvitelét azonban leginkább azok a reálpolitikai okok akadályozták, amelyek hatalmi szempontokból származtak s egyrészt a mai utódállamok javára külpolitikai kötelezettségeket róttak a Szövetséges és Társult Hatalmakra, másrészt abban a tételben nyertek kifejezést, hogy a monarchia nemzetiségileg annyira heterogén államtömbjét — «mint a dunavölgyi béke állandó akadályát» •— felszámolni szükséges ha másért nem, már csak azért is, hogy az esetleg újra reintegrálódó monarchia ismételten támaszt ne nyújthasson annak a Németbirodalomnak, amelynek oldalán küzdötte végig a világháborút s amely azidőben a «völkisch» gondolat jogcímén még nem vindikált magának jogot ez ellenállóerejében annyira legyöngített testvér német nemzet területére. A népszavazás, önrendelkezési elv és etnikai határok szempontjának elejtésével tehát az új határok megvonásánál főleg gazdasági, de még inkább stratégiai és külpolitikai elvek jutottak méltányláshoz, miközben a megoldásra és rendezésre váró nemzetiségi kérdés kívánalmai háttérbe szorultak, a nemzetiségi tömbök arányos megosztás helyett azok puszta átcsoportosítása következett be, vagyis — mint Balogh Artúr megállapította — : <A békeszerződések nem oldották meg a nemzetiségi kérdést, annak csak új alakot adtak a hatalmi viszonyok megfordításával)).1 A békeszerződések megkötésekor megalkotott, ma is hatályban lévő kisebbségvédelmi rendelkezések ezért nem tudnak megfelelni eredeti hivatásuknak. Elvi elgondolásukban és mai rendszerükben ugyanis feltételezték a nemzetiségi kérdés legalább olyan fokú rendezését, mint amilyet a wilsoni elvek tartottak kívánatosnak. Ha az érdekelt népeknek nemzetközi ellenőrzés alatt megtartott népszavazás útján módjukban állott volna hovatartozandóságukról szabadon dönteni s így a nemzetiségi kérdés politikai ellentéteit megszüntetni és felszámolni, vagy akár ily úton, akár szabadon folytatott tárgyalások révén széleskörű autonómiáikat megvalósítani, úgy a további hatályos szabályozás megoldható lett volna a 1 Balogh Arthur: A kisebbségek nemzetközi védelme. (Berlin, 1928. 324. old.) Társadalomtudomány. 15