Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 4. szám - Luby Margit: Bábalelte Babona. Szerző kiadása, 1936 [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 235 Az értelmiség társadalmi osztályába való tartozást azon­ban nem földrajzi feltételek döntik el, mert — bár más pl. a falusi orvos magatartása, mint a városié — egy nemzet értelmi­ségét az ország területén szétszórva találjuk. Az értelmiséget a többi társadalmi csoporttól elválasztó különbség nem is fizológiai természetű, hanem magasabb fokú társadalmi és intellektuális fejlődés eredménye, s az értelmiség társadalmi és szellemi nivója nem biológiai előnyöknek, hanem a civilizáló befolyások kisebb vagy nagyobb hatóerejének tulaj­donítható. Az öröklődő tulajdonságok fejlődése nem korlátozódik egy társadalmi osztályra sem. Az öröklött jóhajlamok a legtöbb esetben a kedvező társadalmi környezet hatása alatt fejlőd­nek ki, s ennek hiányában latensek maradnak. Az értelmiség kategóriájába való tartozás nem is a faj, vagy a nem kérdése, habár születési előnyök legalább is megkönnyí­tik ezt. Tagadhatatlan azonban, hogy itt sokkal inkább a szo­ciális természetű tényezőknek van döntő szerepük. Sokkal jellemzőbb vonása az értelmiségnek mint társadalmi osztálynak sajátos lelki alkata, mely az intelligencia pszichológiai értelemben vett használatának, «kultúrájának» eredménye. A kultúra, mint a lelki tevékenység formai és anyagi kifej­lesztése, kétségtelenül egyik legjellemzőbb vonása minden intel­lektusnak. Kultúrán itt nemcsak értelmi, hanem érzelmi és akarati tevékenységet ért a szerző. Nem elég tehát a kultúrált emberben az általános intelligenciát vizsgálni, hanem tekintetbe kell venni a speciális intelligenciát, mely bizonyos specializáló­dott funkció elvégzéséhez szükséges ismeretek összeségét jelenti, sőt a praktikus intelligenciát is, melyben már akarati elemek jelentkeznek. Ez utóbbi gyakorlat kérdése és kialakulása szub­jektív (egészség, vérmérséklet, ambíció, stb.), valamint objektív (otthon, iskola, nevelés, barátok, stb.) feltételektől függ. A kép­zelet és a «szocidlis» intelligencia, mely főleg a társadalommal és annak csoportjaival szemben való loyalitásban nyilvánul meg, alkotják végül elemeit a fenti értelemben vett «kultúrának». Az így analizált kultúra azonban épp úgy jellemezheti a földmívest, a kereskedőt s az iparost is. Vagyis az értelmiségnek, mint szociális kategóriának, jellegzetes vonása nem kereshető sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom