Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 5. szám - Családvédelem

FIGYELŐ 38i hogy három férjes nő közül csak egy járul hozzá a nép szaporo­dásához. A gyermekek 70%-át a férjes nőknek ez a családot vállaló egyharmada neveli. Nekik köszönhető, hogy 100 csa­ládra 220 gyermek esik, vagyis hogy még van egy 10%-os népnövekedést jelentő többlet is, ami azonban az egész népes­ségre vonatkozik, tehát természetes szaporodási hányadnak valóban alacsony. A tényleges népszaporodást jelentő, legalább háromgyermekes családok közül erős relatív többségben a tényleg háromgyermekes családok vannak (14%). Négygyer­mekes a családok 9%-a, ötgyermekes 5—6%-a, ennél is népesebb 7*2%. Ha azt nézzük, hogy mit jelentene a háromnál több gyermekkel biró családoknál a gyermekszámnak háromra csök­kentése, kitűnik, hogy ez már a családok elnéptelenedését jelen­tené olymódon, hogy 100 családra már csak 172 gyermek esnék, ami 14%-os hiányt jelentene az utánpótlásnál. Ott tartunk tehát, hogy a négy- és ötgyermekes családok mentik meg az országot az elnéptelenedéstől. Még a hat- és hétgyermekes családok száma is elég jelentékeny ahhoz, hogy az országos mérlegben számot­tevő lehessen. A négy—hétgyermekes családok együtt a családok 20%-át, a gyermekeknek azonban 44-6%-át adják, míg az ennél nagyobb, túlnépes családok a gyermekek 7*i%-át képviselik. A gyermekek többsége (517%) tehát a legalább négygyermekes családokból kerül ki. Ez volt a helyzet a népszámlálás idején. Azóta a helyzet rosszabbodott, mert a születési index csökkent, ami azt jelenti, hogy a népes családok jelentősége a nemzettörzs fenntartása tekintetében növekedett. Persze, a férjes nőkre kiterjedő számí­tások nem nyújtanak teljes képet. Egyrészt jobb a helyzet, mert az özvegyasszonyok gyermekei és a törvénytelen gyer­mekek is növelik a gyermekszámot; másrészt rosszabb, mert a «gyermekek» között (akik itt nem koruk, hanem férjes anyjuk életben léte címén kerültek ebbe a kategóriába) sok agglegény és idős hajadon is van, akik miatt a családok fenti mértékű szaporodására nem lehet többé számítani. A kétirányú elhanya­golt tényező közül, sajnos, ez az utóbbi hat erősebben. A tehermegoszlás, főleg a közterhek megoszlása tekinteté­ben sürgősen teendő intézkedések szempontjából igen fontos Thirring Lajosnak a gyermekszám és a foglalkozások viszonyára

Next

/
Oldalképek
Tartalom